Mária Terézia
Május 13-án történt
„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül” – így vélekedett a színművészetről az 1912-ben ezen a napon született Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, Várkonyi Zoltán, akinek nevéhez többek között az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és a Fekete gyémántok című filmek fűződnek.
Ötszázezer aranyforintba került a jászok és a kunok szabadsága
1745-ben a jászok és kunok példátlan összefogással váltották meg szabadságukat. A redemptio 280. évfordulóját május 5. és 10. között ünnepli Jászberény kortárs művészeti programokkal.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Január 7-én történt
„Azért van szükségem a grafikákra vagy a versekre, hogy amikor dühös vagyok a világra, amikor kitolnak velem, akkor legyen a dühömnek egy pályája – rajzba, versbe fojtom” – fogalmazott egy interjúban a magát építészként érzelmes funkcionalistának nevező Finta József, az elmúlt évtizedek magyar építészetének jelentős alkotója, megannyi ikonikus épület tervezője, aki egy évvel ezelőtt hunyt el.
Egész életében a korszerű hazai gazdálkodás és a nemzeti irodalom megteremtésén munkálkodott
Kétszázhetven éve, 1755. január 1-jén született Ságon gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
Rákóczi és az indiai tyúk esete, Kossuth-kifli és a Pilvax szelleme
A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna papjának köszönhetjük a tokaji aszúbort, gróf Széchenyi Istvánnak a pezsgő szavunkat, és eldördült egy lövés is a Két pisztoly kocsmában.
Schloss Hof Habsburg babaromantikája
A Pozsony alatti Schloss Hofban Mária Terézia és II. József magánéletébe pillanthatunk be, és babaházak sorát végiglátogatva töprenghetünk el azon, jó-e, hogy mi már nem csak játsszuk az életet.
November 29-én történt
Ma ünnepli születésnapját Keserü Ilona festőművész, a neoavantgárd világhírű képviselője. „Maga az, aki ezeket festi?” – kérdezte Kassák Lajos egy 1966-os kiállításán a megilletődött Keserütől. – „Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – biztatta.
A magyar Versailles-ban Haydn is muzsikált
Esterházy „Pompakedvelő” Miklós barokk-rokokó világa, Haydn, az udvari karmester munkássága és Mária Terézia alakja is megelevenedik a fertődi Esterházy-kastély kiállításán.
Aki mert nagyot álmodni
Felsőszopory Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspöke elhivatottan és nagyravágyó tervekkel érkezett a városba a 18. század végén. Életműve megkerülhetetlen Szombathely fejlődésében és városképének kialakulásában.
Lovasbemutató és kísértetjárás Mária Terézia vidéki rezidenciáján
A Pozsonytól és Hegyeshalomtól is mindössze harminc percre, a Morva határfolyó mellett fekvő, egykor Savoyai Jenő, majd Mária Terézia tulajdonát képező kastély őszi színpalettával és változatos programokkal várja a látogatókat az elkövetkező hónapokban.
Május 13-án történt
„Művészi tevékenységének kiemelkedő eseménye: Latinovits Zoltánt fölfedezte, kirúgta, újra fölfedezte, újra kirúgta, a heves lábmozgástól isiászt kapott, melyet felesége, Szemere Vera (l. ott) forró fazékfedővel sikeresen tud elmulasztani.” Így örökíti meg egyik egypercesében Örkény István az ezen a napon született Várkonyi Zoltánt, a magyar regények filmadaptációinak nagymesterét, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és megannyi klasszikus rendezőjét.
Egymillió forintnál többet fizettek egy nemesi oklevélért
472 tételt, könyveket, kisnyomtatványokat, grafikákat és festményeket árverezett az Antivárium.hu, köztük egy Mária Terézia által kiadott és szignált nemesi oklevelet, amely 16 licit után megduplázta a kikiáltási árát.
Menyasszonyok régiül és modernül
Milyen a magyar menyasszony? Hol ilyen, hol olyan. Válságban, békében, nehéz sorsban és jómódban is tündököl, feltalálja magát, újrahasznosít. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása a menyasszony körül forog; hol sietve, hol ráérős tempóban.
Szemfényvesztő vagy zseniális polihisztor?
Kétszázkilencven éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas, az utolsó polihisztorok egyike, a híres sakkautomata és a beszélőgép készítője. Az Európát meghódító „sakkozó török” titkára – hogy valójában egy törpenövésű profi sakkozó ült a gépben – a feltaláló életében senki nem jött rá.
Így törte meg a székelyek ellenállását Mária Terézia
Kétszázhatvan éve, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérengzés madéfalvi veszedelem néven vonult be a történelembe.