MNMKK
Január 27-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.
Január 26-án történt
„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 25-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.
Január 24-én történt
2025. január 24-én hunyt el Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, aki a Pinceszínház amatőr színészeként kezdte a pályáját, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, illetve a Budapesti Katona József Színház tagja lett, ahol megrendezte a teátrum történetének legnagyobb szériában futó darabját, a Portugált. Alapító igazgatója volt a Sanyi és Aranka Színháznak, és olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály, a Vakvilágban és a Tiszta Amerika.
Január 23-án történt
„Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte” – fogalmazta az 1944. január 23-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Tahi Tóth László, aki a főiskoláról kikerülve csatlakozott a Vígszínház társulatához, melynek a haláláig tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban és kabaréműsorban szerepelt, emellett festett, és könyvet is írt a színház, a színészek világáról.
Csemege boltok, régi plakátok, kávéházi hangulat és családi farsangolás – Programajánló
Bereményi Géza köszöntése a PIM-ben, kiállítás az egykorvolt Csemege boltokról, kávéházi hangulat a Budapest Bárral, családi farsangolás a Várkert Bazárban, múlt századi plakátok a szentesi Koszta József Múzeumban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Január 22-én történt
1943. január 22-én született – és 2009-ben halt meg – Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész. Zenei karrierje a hetvenes évek elején indult, miután találkozott szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel számtalan közös dalt írtak, és feledhetetlen albumaik – például a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok és a Frontátvonulás – születtek. Mindemellett színházi és filmzenéket komponált, előadói esteket tartott, könyvet írt, és olyan filmekben szerepelt, mint a Nyom nélkül, a Turné és a 6:3, avagy játszd újra Tutti.
Január 21-én történt
„Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – fogalmazta a 2024. január 21-én elhunyt nyelvész, nyelvművelő, Grétsy László, akit ismeretterjesztő tevékenysége, közérthető, könnyed hangvételű kötetei – többek között a Nyelvi illemtan, a Szójátékos anyanyelvünk és az Anyanyelvi rejtvénytár –, illetve a magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorai, például a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! tettek országszerte ismertté.
Január 20-án történt
1984. január 20-án hunyt el Johnny Weissmüller. A legismertebb Tarzan Weissmüller János néven, bánáti sváb család sarjaként született 1904-ben, majd lett Amerikában ötszörös olimpiai bajnok úszó, aki hatvanhét világrekordot úszott, és elsőként teljesítette a 100 méteres gyorsúszás távját egy percen belül. Kitűnő fizikumának köszönhetően később kiválasztották Tarzan, a majomember szerepére, amelyben fergeteges sikert aratott: 1932 és 1948 között tizennyolc Tarzan-filmben játszott, és mindig dublőr nélkül dolgozott.
Január 19-én történt
„Minden napot úgy kellene kezdenünk, mintha a csecsemő és haldokló egyszerre pillantana ki a szemünkből. Így talán megértenénk valamit abból, amit szüntelenül s okosan igyekszünk megmagyarázni magunknak” – fogalmazta az 1921. január 19-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós, a Magasiskola, a Megbocsátás, a Saulus, a Reggel a tanyán és Az atléta halála című kötetek szerzője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.
Január 18-án történt
„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit; szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel; a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte; újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni; bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta a 2001. január 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Sinkovits Imre.
Január 17-én történt
„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.
Január 16-án történt
„Akiben nincs önmagával szemben egy kis kétkedés, egy kis bizonytalanság, hogy valóban jó ez, amit megmutat magából, nem is lehet igazán figyelemre méltó, nem tud előrébb lépni” – vallja a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Szenes Iván- és Kránitz Lajos-díjas magyar színész, műsorvezető, énekes, Csonka András, akit többek között a Kapj el, a Legénybúcsú és Második nekifutás című filmekben, illetve a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Mélyrepülés, örömtánc, piactér és minifesztivál – Programajánló
Hangfoglaló Minifeszt a Turbinában, kolozsvári piactér a Hagyományok Házában, kiállítás a Mártélyi Szabadiskoláról és nemzetközi konferencia a sztyeppei régészet eredményeiről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Január 15-én történt
Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, akit többek között a 25. Színház, a Várszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház darabjaiban, illetve a Szabadság, szerelem, a Sose halunk meg, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattunk. Alapítója és vezetője volt a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Lánya, Jordán Adél színésznő a Budapesti Katona József Színház tagja.
Január 14-én történt
„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.