MNMKK
Hogyan rajzoljuk le a boldog békeidőket?
A boldog békeidők lesz a témája február 22-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Vonalvezetés című felnőtteknek szóló rajzszakkörének, ahol Gerber Pál képzőművész szakmai iránymutatása mellett, rajzórákon próbálhatják ki magukat az érdeklődők.
Írói ínyencségek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
Az Egy magyar úr New Yorkból – Gasztrotextusok című rendezvényen szereplő írók a legendás gasztronómus, Kövi Pál nyomdokain kalandozva alkotnak majd ínyenc szövegeket február 23-án, az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Február 21-én történt
1893-ban ezen a napon született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
Jókai eddig kiadatlan versei is olvashatóak a Copia archívumban
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) adott otthont február 17–19. között a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett tudományos és emlékkonferenciának, ahol bejelentették: Jókai Mór eddig kiadatlan versei is elérhetővé váltak a nagyközönség számára a Copia virtuális archívumban.
Február 20-án történt
Ma lenne ötvennyolc éves Kurt Cobain, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású rockzenésze, az alternatív rock kilencvenes évekbeli megújulását nagyban előmozdító seattle-i Nirvana zenekar énekese, szövegírója és gitárosa. A mindössze huszonhét évet élt zenészlegendáról Brett Morgen készített filmet.
Kevesen ismerik a nevét ennek a díszműkovácsnak, pedig a műveivel tele van az Instagram
„Észnek hódol az érc” – ez volt Jungfer Gyula hitvallása. Nap mint nap rengetegen csodálják a műveit, rendszeresen bukkannak fel a közösségi média képmegosztó felületein, fotósokat inspirálnak, fővárosi járókelőket ejtenek ámulatba, de ma már kevesen ismerik az alkotó nevét.
Február 19-én történt
Thomas Alva Edison fonográfja 1878-ban ezen a napon kapott szabadalmi oltalmat. A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség.
Szabadon hozzáférhető a páratlan Jókai-hagyaték egy része
Szabadon elérhetőek a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ intézményeinek Jókaihoz kapcsolódó műtárgyai. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Február 18-án történt
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok néma háznak nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő” – írta az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai-különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
Február 17-én történt
Cserhalmi György, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1948-ban ezen a napon született. Isten éltesse!
Február 16-án történt
2019-ben ezen a napon halt meg Bruno Ganz svájci színész. Bruno Ganz 19 éves korában lépett először kamera elé, később olyan filmekben játszott, mint A brazíliai fiúk, a Berlin felett az ég, A mandzsúriai jelölt, A felolvasó vagy Az amerikai barát. Kiemelkedő alakítása volt Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmjének főszerepe 2004-ben.
Előadás Jókai gyermek- és ifjúkorának emlékhelyeiről a Nemzeti Múzeumban
A kétszáz éve született nagy magyar mesemondó, Jókai Mór gyermek- és ifjúkorának emblematikus színhelyeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumakadémia című szabadegyetemi előadás-sorozata következő részében, február 18-án.
Február 15-én történt
Kr. e. 399-ben ezen a napon itta ki a méregpoharat tanítványai és kortársai szeme láttára Szókratész, a híres görög filozófus és tanító, akit az athéniak istentelenség vádjával ítéltek halálra, mivel azt állította, hogy a bálványok nem istenek, csak szobrok. A bölcs filozófus személye az elvek melletti kiállás örök példájává vált.
A legújabb régészeti eredményekről tartottak konferenciát a Nemzeti Múzeumban
Az elmúlt év új kutatásairól és eredményeiről tartott háromnapos konferenciát az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete. Az előadások szinte felfoghatatlanul nagy, 320 ezer éves időintervallumot öleltek fel, és az őskőkortól a kora újkorig számos lelőhely, leletcsoport kutatásából mutattak meg új eredményeket.