Február 15-én történt

Ezen a napon történt

Kr. e. 399-ben ezen a napon itta ki a méregpoharat tanítványai és kortársai szeme láttára Szókratész, a híres görög filozófus és tanító, akit az athéniak istentelenség vádjával ítéltek halálra, mivel azt állította, hogy a bálványok nem istenek, csak szobrok. A bölcs filozófus személye az elvek melletti kiállás örök példájává vált.

The statue of Socrates is in the courtyard of the Academy of Athens in Athens, Greece, on November 23, 2024. (Photo by Giorgos Arapekos/NurPhoto)
Giorgos Arapekos / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Szókratész szobra Athénban, az Akadémia épülete előtt. Fotó: Giorgos Arapekos / NurPhoto via AFP

Február 15-én történt

1763 A Hubertusburgban aláírt békével lezárult a hétéves háború; a Habsburg-birodalom uralkodója, Mária Terézia kénytelen volt Sziléziát végleg átengedni a poroszoknak.
1775 A mintegy nyolc méter magas dunai ár hatszáznál több házat pusztított el Pesten.
1833 Először Kassán került színpadra Katona József Bánk bán című drámája, amelyet Udvarhelyi Miklós színész választott jutalomjátékául. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1848 Londonban – német nyelven – megjelent Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványa.
1868 Megnyílt az első Magyar Királyi Mozgóposta-hivatal Főnökség Budapesten, elindult a hazai postavonat szolgáltatás.
1893 Megkezdte adását Budapesten a Telefonhírmondó szolgáltatás, Puskás Tivadar találmánya alapján.
1897 Budapesten megnyitották a Nagyvásárcsarnokot és négy további fiókcsarnokot. További érdekességeket is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1924 A Népszövetség döntése alapján a Nógrád megyei Somoskőújfalut és Somoskőt Csehszlovákiától visszacsatolták Magyarországhoz.
1944 A második világháborúban a szövetséges légierő bombatámadást intézett a Szent Benedek által 529-ben alapított dél-olaszországi Monte Cassino apátság ellen, amelyről tévesen azt hitték, hogy a németek erődítménynek használják, a németek ezután építették ki állásaikat a romok között.
1965 Kanadában első alkalommal vonták fel az ország új, juharleveles nemzeti lobogóját.
1971 Nagy-Britanniában hivatalosan megkezdődött az áttérés a tízes pénzrendszerre.
1989 Az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztánt, ezzel véget ért az 1979-ben kezdődött katonai intervenció.
1991 Magyar javaslatra Visegrádon csúcstalálkozót tartott és megállapodást írt alá az együttműködésről Antall József magyar miniszterelnök, Lech Walesa lengyel és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, ez lett a V4 együttműködés kezdete.
2008 A budapesti Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végrehajtották az első magyarországi műszívbeültetést.
2019 A fővárosi Millenáris Parkban felavatták a Nemzeti Táncszínház új épületét.

Február 15-én született

1564 Galileo Galilei olasz csillagász és matematikus
1710 XV. Lajos francia király, akinek az „utánunk az özönvíz” mondást tulajdonítják
1869 Buchböck Gusztáv kémikus, akadémikus. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1874 Ernest Henry Shackleton angol sarkkutató
1893 Blattner Géza festő, grafikus és bábművész
1896 Markó Dezső orvos, röntgenológus. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva. 
1898 Toto olasz színész, komikus
1899 Gale Sondergaard Oscar-díjas amerikai színésznő
1899 Georges Auric francia zeneszerző
1908 Osváth Júlia Kossuth-díjas operaénekes (koloratúrszoprán), érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja
1909 Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő
1914 Arthur Martin, az angol titkosszolgálat tisztje, híres kémvadász
1924 Robert Drew amerikai dokumentumfilm-rendező
1939 Deseő Csaba jazzhegedűs, zeneszerző
1943 Oravecz Imre Kossuth-díjas költő, műfordító
1947 Nádasdy Ádám Babérkoszorú díjas költő, nyelvész, műfordító
1949 Mester József Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr
1951 Bérczes László Jászai Mari-díjas író, rendező, dramaturg
1951 Richter József Kossuth- és Jászai Mari-díjas artistaművész, érdemes művész
1962 Zoltán Erika énekesnő
1969 Zsemlye Ildikó Munkácsy Mihály-díjas szobrász
1970 Csisztu Zsuzsa magyar tornászbajnok, televíziós műsorvezető, jogász
1975 Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész

Február 15-én halt meg

Kr. e. 399 Szókratész ókori görög filozófus
1637 II. Ferdinánd Habsburg-házi magyar és cseh király, német-római császár
1781 Gotthold Ephraim Lessing német költő, kritikus, esztéta, író
1804 Molnár János, a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom úttörője. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1833 Ruzitska Ignác zeneszerző, a Rákóczi-induló lejegyzője
1855 Teleki József gróf történetíró, akadémikus, az MTA első elnöke
1855 Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály múzsája
1857 Mihail Glinka, az orosz nemzeti opera megteremtője
1882 Csajághy Laura, Vörösmarty Mihály felesége és múzsája
1937 Vincenzo Lancia olasz autógyáros, a világ első luxusautójának tervezője
1959 Owen Willans Richardson Nobel-díjas brit fizikus
1965 Nat King Cole amerikai énekes, zongorista, jazz-zenész
1966 Eisemann Mihály zeneszerző, operettszerző
1968 Lányi Béla kémikus, egyetemi tanár, a magyar timföld- és alumíniumgyártás elektrotechnikai kérdéseinek kutatója.

Szolnokon született 1894. november 25-én. A budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán elkezdett tanulmányait az I. világháború miatt megszakította, így 1921-ben szerezte meg oklevelét. Tanársegéd volt a műegyetem kísérleti fizika tanszékén, 1925-ben ösztöndíjjal Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban dolgozott. Hazatérve a budapesti műegyetem elektrokémiai tanszékén tanársegéd, majd 1930-ban adjunktus. 1939-től a műszaki egyetem elektrokémiai tanszékének tanára. 1948-tól egyetemi tanársága mellett az új Fémipari Kutatóintézetnek is igazgatóhelyettese volt. Tudományos működésének középpontjában a timföld- és alumíniumgyártás problémái álltak. A Bayer-féle feltárás időfüggésével, gazdaságossági problémáival, új csőreaktor konstruálásával, a vörösiszapgyártás melléktermékeinek hasznosításával foglalkozott. Számos szabadalom birtokosa e területről, továbbá kerámiai tárgykörből. Vizsgálta az elektródok szerepét elektrolízis során, kísérletezett fém-fémoxid galvánelemekkel és megfelelő anódmasszák előállításával. Szakirodalmi munkássága jelentős. Forrás: OSZK.

1996 Straub F. Brunó kétszeres Kossuth-díjas biokémikus, akadémikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke
1999 Henry Way Kendall Nobel-díjas amerikai fizikus
2004 Varga Géza Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
2009 Bozó László Jászai Mari-díjas rendező, a Magyar Rádió főrendezője, érdemes és kiváló művész
2014 Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye, szerelmes verseinek ihletője
2023 Paul Berg Nobel-díjas amerikai biokémikus, a génsebészet megalapozója
2023 Raquel Welch amerikai színésznő, a nyolcvanas évek egyik szexikonja

#eztörténtma