naptár

Április 16-án történt

2021-ben ezen a napon hunyt el Törőcsik Mari, Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze, aki körhintán hódította meg az országot, díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, mindeközben pedig – a teljesség igénye nélkül – Shakespeare, Ibsen és Brecht drámáiban tűnt fel a színpadon.

Április 15-én történt

2008-ban ezen a napon halt meg Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, riporter, műsorvezető, színész és humorista. Zongoraművészi karrierjét egy ízületi gyulladás törte derékba, de a Magyar Televízióhoz kerülve rendkívüli népszerűségre tett szert, például a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Szeszélyes évszakok műsorvezetőjeként. Mindemellett számos filmben is játszott, többek között a Bors című tévésorozatban láthattuk.

Április 14-én történt

„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – írta egyik legismertebb művében, a Termelési-regényben az 1950-ben ezen a napon született Esterházy Péter. A magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelt Kossuth- és József Attila-díjas író 2016-ban hunyt el.

Április 13-án történt

Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítói közé tartozik, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attiláéval, akit később maga is követett Debrecenbe, majd a Nemzeti Színházba, amelynek jelenleg is a művésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben játszott: egyebek mellett a Hadik, a Kaméleon, A martfűi rém, illetve a Magasságok és mélységek című alkotásban láthattuk.

Április 12-én történt

Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Kerekes Éva Jászai Mari-díjas színésznő, az Örkény István Színház tagja. A számos rangos elismeréssel kitüntetett művésznőt az elmúlt években többek között a Radnóti Miklós Színpadon és a Madách Színházban, illetve a Szezon, a Zsötem, a Franciska vasárnapjai, valamint az Édes Emma, drága Böbe című filmekben láthatta a közönség.

Április 11-én történt

1987-ben ezen a napon halt meg Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Madách, majd a Nemzeti Színház művészeként, megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Számos játék- és tévéfilmben szerepelt, de több népszerű mesefigura – például a Frédi és Béni Irmája vagy a Frakk, a macskák réme Szerénkéje – is az ő jellegzetes hangján szólal meg.

Új időszámítás kezdődött XIII. Gergely naptárreformjával

Négyszáznegyven éve, 1585. április 10-én halt meg XIII. Gergely, a 226. római pápa. A katolikus megújulás egyházfőjének nevéhez fűződik a papképzést biztosító kollégiumok felállítása, és uralkodása alatt zajlott le Franciaországban a hírhedt Szent Bertalan éjszakája. Neve mégis azért a legismertebb, mert 1582-ben ő vitte keresztül a régóta esedékes naptárreformot, összhangba hozva az addig használt Julián-naptárt a csillagászati megfigyelésekkel.

Április 10-én történt

2002-ben ezen a napon halt meg Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, aki kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik sorozata után, 1968 szilveszterén, egy táncdalfesztivál-paródia tette közismertté. A hetvenes évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amelyben ne várta volna az ország az új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg bakeliten a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére.

Április 9-én történt

Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a Vígszínház, a Katona József Színház, a Művész Színház és a Nemzeti Színház tagja volt, jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház művésze. Mindemellett olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Roncsfilm, az Üvegtigris, a Csapd le, csacsi! vagy az Egy bolond százat csinál.

Április 8-án történt

Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a spanyol festőzseni is pontosan tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”

Április 7-én történt

1974-ben ezen a napon született Gubás Gabi Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Thália Színház tagja. Pályafutása során többek között a Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Vidám Színpadon játszott, de a Pizzás, a Kalózok, a Szőke kóla és az El a kezekkel a Papámtól! című filmekben is láthattuk.

Április 6-án történt

1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei között van a Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika, a Pollack Mihály téri Festetics-palota, illetve a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.

Április 5-én történt

„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – állapította meg az 1912-ben ezen a napon született Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író.

Április 4-én történt

Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Sándor György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”. Sándor Györgyöt Zelk Zoltán szópantomimművésznek nevezte, de nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították. Azt is mondják, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt, csak míg az előbbi a plebejus, az utóbbi az intellektuális humorban szerettette meg magát.

Április 3-án történt

2014-ben ezen a napon adták át a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt. Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd műtermek, kiállítások helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1961 és 1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött a területén. A kormány 2011-ben döntött az életveszélyessé vált épületegyüttes rekonstrukciójának megkezdéséről.

Április 2-án történt

1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.