Jeles napok
Elhízás elleni világnap
Az ELHÍZÁS ELLENI VILÁGNAPOT 2015-ben hozta létre a World Obesity Federation, a WHO elhízással kapcsolatos kérdésekért felelős partnerszervezete. Napjainkban különösen nagy szerepet kap a közbeszédben az elhízás témája. Jellemző hozzáállás, hogy elsődlegesen az érintetteket hibáztatják a kialakult helyzetért. Az már kevéssé ismeretes, hogy az elhízás lehet krónikus, illetve más betegségeknek az előjele, amelyek számtalan okból gyökerezhetnek. Többek között erre hívja fel a figyelmet a minden év március 4-én ünnepelt Elhízás elleni világnap.
Az OECD adatai alapján az európai országok közül Magyarországot határozottan érinti ez a probléma: a lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A kormány számára prioritás a lakosság egészségi állapotának javítása, illetve az egészségben eltöltött évek számának emelése. Éppen ezért a kormány több intézkedést is bevezetett az egészséges életmód és táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében. Magyarország Európában az elsők között lépett fel az egészségre káros transzzsírsavakkal szemben. A közétkeztetés egészségesebbé tétele érdekében 2015. január 1-jén életbe lépett a közétkeztetési rendelet, melynek köszönhetően az iskolai menzákon csökkent a só-, zsír-, illetve cukorhasználat. Nagy hangsúlyt fektet a magyar kormány az egészségtudatos életmód elterjesztésére is.
Budó Ágoston születésnapja – 1914
BUDÓ ÁGOSTON (Budapest,1914. márccius 4. – Szeged, 1969. december 23.): fizikus, egyetemi tanár, széles körben ismert egyetemi fizika tankönyvek szerzője. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte (1931–36), utána egy évig belföldi kutató-ösztöndíjas volt, 1937–38-ban Berlinben a Kaiser Wilhelm Institut ösztöndíjasa lett. 1940-től a budapesti tudományegyetemen volt tanársegéd, majd a molekulafizika témakörben magántanárrá habilitálták. 1949-től a debreceni tudományegyetem tanára lett, 1950-től a szegedi tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének vezetője, egyidejűleg 1960-tól 1969-ig az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoportját is vezette. 1954-től haláláig Szegeden kiadott Acta Physica el Chemica c. folyóiratot szerkesztette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja, 1950-től Csongrád megyei csoportjának elnöke, 1964-től 1969-ig az MTA egyik titkára, 1959–69-ben Fizikai Szakbizottságának elnöke volt.
Jelentős a tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága. Behatóan foglalkozott az oktatás korszerűsítésének kérdéseivel is. Tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Legtöbbet idézett munkája egy 1935-ös tanulmánya, melyben a triplett sávok intenzitáseloszlásáról értekezett. Más irányú vizsgálataiban a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozott, mellyel a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. Szegeden szekunder-lumineszcencia vizsgálatokat végzett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Gergely Jenő születésnapja – 1896
GERGELY JENŐ (Kolozsvár, 1896. március 4. – Kolozsvár, 1974. május 10.): romániai magyar szakíró, a nem-euklideszi geometria szakértője. Tanulmányait szülővárosában, a református kollégiumban (1914) és az egyetem matematikai karán (1918) végezte. 1920-tól 1948-ig a kolozsvári Marianum leánygimnáziumban tanított; 1947-től nyugalomba vonulásáig a Bolyai Tudományegyetemen, majd a Babeş-Bolyai Egyetem matematika karán adott elő, ezzel párhuzamosan a Számítási Intézet munkatársa volt 1952–62-ben. A nem-euklideszi geometriáról több nyelven jelentek meg publikációi, mindenekelőtt a Bolyai- és Lobacsevszkij-, valamint Hilbert-féle terekkel kapcsolatban hazai és külföldi matematikai szakfolyóiratokban. A Matematikai és Fizikai Lapok, valamint a Zentralblatt für Mathematik (Berlin) munkatársa. A Bolyai János élete és műve c. kötetben tanulmánya jelent meg (1953).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Március 4-én történt
„A színpadra nem Simándy megy fel, hanem Bánk bán” – fogalmazta meg azt, hogy szerinte egy előadóművésznek hogyan kell a közönség elé lépni az 1997. március 4-én elhunyt Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, Simándy József. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa híres operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. Hangja és alakja több nemzedék tudatában összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Március 4-én történt
1789 Életbe lépett az Egyesült Államok alkotmánya.
1849 A forradalmak elől Olmützbe menekült Ferenc József osztrák császár oktrojált alkotmányt bocsátott ki, visszavonva az 1848. áprilisi törvényeket és beolvasztva Magyarországot az osztrák császárságba.
1877 A Moszkvai Nagyszínházban bemutatták Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét.
1917 Megkezdte munkáját az amerikai Kongresszus első női tagja, a montanai Jeannette Rankin képviselőnő.
1966 John Lennon, a Beatles tagja egy angol lapnak nyilatkozva azt mondta: „népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”. A kijelentés akkora felháborodást keltett, hogy Lennon bocsánatkérésre kényszerült.
1977 Románia délkeleti részét 7,2-es erősségű földrengés rázta meg, amelynek következtében több mint 1500 ember meghalt.
2001 Portugáliában 59 ember halt meg, amikor összeomlott a Douro folyó egyik hídja, és a rajta közlekedő járművek a jeges vízbe zuhantak.
2012 Az oroszországi elnökválasztást már az első fordulóban megnyerte az akkor kormányfői posztot betöltő Vlagyimir Putyin.
2017 Bejelentették, hogy új ásványra bukkant egy amatőr kutató Rudabányán, amelyet a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadott el, a neve rudabányait lett.
2020 Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországon is diagnosztizálták az első koronavírusos betegeket.
2023 New Yorkban az ENSZ tagállamai elfogadták a nyílt tengerek élővilágának védelmét célzó első nemzetközi egyezményt.
Március 4-én született
1394 Tengerész Henrik portugál herceg, a portugál tengeri világhatalom megalapozója
1643 Frangepán Ferenc horvátországi gróf, nagybirtokos, a Wesselényi-összeesküvés egyik vezetője
1678 Antonio Vivaldi olasz (velencei) zeneszerző és hegedűművész
1769 Muhammad (Mohamed) Ali egyiptomi török helytartó (váli), lényegében független uralkodó, „az egyiptomi Napóleon”
1875 Károlyi Mihály gróf, Magyarország első köztársasági elnöke
1885 Salamon Béla színész, komikus, kabaréigazgató
1896 Gergely Jenő romániai magyar szakíró, a nemeuklideszi geometria szakértője
1902 Szűr-Szabó József kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, festő
1914 Budó Ágoston fizikus, egyetemi tanár
1914 Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőr
1926 Kokas Ignác Kossuth-díjas festő, érdemes és kiváló művész
1928 Pászti Miklós Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, karigazgató, érdemes művész
1928 Alan Sillitoe brit író, költő
1932 Miriam Makeba Grammy- és Polar-díjas dél-afrikai énekesnő, dalszövegíró, színésznő, emberjogi aktivista, „Afrika Hangja”
1934 Sziklay Erika Liszt Ferenc-díjas szoprán, érdemes művész
1936 Aribert Reimann német zeneszerző és zongoraművész, a legjelentősebb német kortárs zeneszerzők egyike
1941 Medveczky Ilona táncművész, színésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, „a revü koronázatlan királynője”
1942 Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, gitáros
1943 Jeney Zoltán Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész
1944 Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes
1947 Jan Garbarek norvég jazzmuzsikus, tenorszaxofonos
1948 Chris Squire brit rockzenész, basszusgitáros, a Yes brit zenekar alapító tagja
1949 Lajtai Pál intarziaművész, festőművész
1951 Chris Rea angol énekes, gitáros, dalszerző
1953 Petrozsényi Eszter színésznő
1956 Póka Éva színésznő
1966 Barabás Árpád Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1968 Patsy Kensit angol színésznő, énekesnő
1976 Rácz Gergő Fonogram-díjas zeneszerző, énekes, producer
1993 Koltai-Nagy Balázs színész
Március 4-én halt meg
1172 III. István Árpád-házi magyar király
1813 Chudy József, az optikai és akusztikai távíró feltalálója
1830 Gyarmathi Sámuel orvos, nyelvtudós, a tudományos nyelvhasonlítás magyarországi megalapozója
1832 Jean-François Champollion francia egyiptológus, nyelvész, a hieroglifák megfejtője
1852 Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író
1951 Boldog Meszlényi Zoltán katolikus püspök, a kommunizmus mártírja
1963 Pöschl Imre gépészmérnök, műegyetemi tanár
1970 Bacsák György, az égi mechanika és a jégkorszak közötti összefüggés kutatója
1993 Kasio Tadao japán mérnök, feltaláló, a miniszámológép és a digitális óra egyik atyja
1997 Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, tenor
2001 Petress Zsuzsa Jászai-díjas operettprimadonna, kiváló művész
2014 Hacser Józsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő
2019 Keith Flint brit énekes, táncos, a The Prodigy nevű zenekar tagja
2021 Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes
2021 Fabó Kinga költő, nyelvész, esszéista
2021 Tamás Klára erdélyi magyar képzőművész, grafikus
