Nógrádi Gábor
Június 22-én történt
„A sokféle keletkező és pusztuló alakzat: az élet. Az örök egymásután, melynek minden alakzat csak egy-egy állomása: ez a létezés.” Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író és műfordító 1913-ban ezen a napon született. A 20. századi magyar irodalom sokoldalú alakja filozofikus költeményei mellett gyermekverseiről is híres volt. Ismert műve például a Psyché (1972) és a Bóbita (1955).
Június 22-én történt
Mind ismerjük a Galagonya című verset, ám azt már kevesebben tudjuk, hogy az ezen a napon született Weöres Sándor eredetileg szerelmes versnek szánta a később kedvenc gyermekkori mondókánkká vált szöveget. A ritmusával megigéző hatást gyakorló, rövidke mű nem akárkinek készült – Polcz Alaine volt a szerencsés, aki később hozzáment Mészöly Miklóshoz, míg Weöres Károlyi Amyt vette el, ők négyen pedig jó barátok lettek. A titokra csak évtizedekkel később derült fény.
„Mindenkinek joga van a saját betevő kultúrájához” – Nógrádi Gábor a művészet gyógyhatásáról
Alapvető újságírói hibával indítani az interjút nem túl szerencsés, főleg, ha az alany szakértelme éppen ezen a területen jelentős. Nógrádi Gábort az oktatás és köznevelés kategóriában jelölték Prima Primissima díjra. Hogy minden gesztusával tanít, abban mára biztosabb vagyok, mint mikor először láttam a Gyerekrablás a Palánk utcában című filmjét vagy amikor a gyerekeimmel együtt a regényeit olvastuk.
Billingstone-i fejfák – Nógrádi Gábor állatsírversei
De milyen sírversek! Egy amerikai kisváros háziállatainak „fejfáira” vésett sorok, olyanok, mint amilyeneket hajdanán a falusi temetőkben olvashattunk a holtak jelleméről és haláluk okáról rímekbe szedve.