recenzió
„Szép félelem és csodás részvét” – Méhes Károly: A fikusz téliesítésének napja című kötetéről
Méhes Károly a lírikusi középnemzedék egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Frissen megjelent, A fikusz téliesítésének napja című verseskönyvét olvastuk el.
A kócsag röpte – Endó Súszaku: Csodálatos bolond
Súszaku sok ponton filmszerű kisregénye a második világháború utáni, bizalomvesztett Japánba, Tokió poklába, a nyomor és a bűn sötétjébe kalauzol el. De valójában a remény útjára invitál.
Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
Szeifert Natália Örökpanoráma című, a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a szerző negyedik regénye az utóbbi idők egyik legzajosabb könyvsikere, és nem érdemtelenül. A Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett, nagyregény-terjedelmű alkotást minden könyvmolynak bátran ajánlhatom.
„Egyébként én is oda igyekszem” – Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvéről
Mese, modern mese, egyáltalán nem is mese, pszeudomese? Berta Ádám, a szegedi születésű, Baumgarten-díjas író és műfordító idén megjelent és a Margó Irodalmi Fesztiválon frissen bemutatott könyvét ajánljuk.
„Ez nem bizonyíték, Simon” – Szöllősi Mátyás Simon Péter című regényéről
Szegő János 44 magyar író egy-egy szövegét válogatta be a frissen megjelent Körkép antológiába, köztük Szöllősi Mátyás Fóbia című, készülőben lévő regényéből egy részletet. Én pedig addig is, amíg arra várok, hogy a Fóbia a könyvesboltokba kerüljön, a szerző korábbi műveit ajánlom.
„De néha ölel, és néha harap” – Balázs Ferenc három kötetéről
Fiatalon elhunyt, kolozsvári születésű unitárius író és kalandos természetű világutazó három könyvét mutatjuk be.
„Nincs egy férfi? Dehogy nincs. És milyen jó, hogy vannak” – Ugron Zsolna új novelláskötetéről
„Aki ismeri eddigi könyveimet, bizonyára nem ilyesmire számít. Bár a világon, azt hiszem, valójában kevés meghökkentő dolog történik, a többi hétköznapi téboly” – vezeti fel az író Nincs egy férfi című kötetét, amely teljesen más, mint eddigi, történelmi regényei.
Itt voltam köztetek – Oravecz Imre A megfelelő nap című kötetéről
A februárban 80. életévét betöltött Oravecz Imre tiszteletére nemrég polcokra került a költő-író eredetileg 2002-ben megjelent, A megfelelő nap című verseskönyve átdolgozott, javított kiadásban. A kötet sajátos tömörséggel, természetközeli életképekben elmélkedik életről és halálról.
A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor életregénye
A reformkori útinaplóíró, Bölöni Farkas Sándor életéről Mikó Imre, az 1911-ben Bánffyhunyadon született és 1977-ben Kolozsváron elhunyt író és kisebbségi jogvédő hiánypótló könyvét olvastuk, amely az unitárius egyház gondozásában látott napvilágot.
Halott föld ez – Shrek Tímea kárpátaljai író első kötetéről
Shrek Tímea beregszászi írónő első novellagyűjteménye a pandémia kitörése előtt jelent meg. A járványt gazdasági válság és háború követte, Kárpátalja sorsa nem könnyebbedik, és mi aggódva olvassuk, miket írtak és írnak nekünk a határ túloldaláról.
A stílusparódia újrafelfedezése – Gál János Az eltűnt hírnév nyomában című kötetéről
Gál János debütáló kötetében pellengérre állítja az irodalom valamennyi szereplőjét, a korszakos költőktől kezdve a szerkesztőkön át egészen az olvasókig. A sajátos humorú, kortársaival szemben is kritikus szerző mindeközben a klasszikus versformák világában is otthonosan mozog.
Ki ölte meg…?
Decemberben jelent meg Aaron Blumm (Virág Gábor) Ki ölte meg a Török Zolit? című könyve.
Kivezetés a szépirodalomból – Lajta Erika könyve Szerdahelyi Istvánról
Lajta Erika az Esterházy könyvére való merész utalással a Kivezetés a szépirodalomból címet adta könyvének. Mire vállalkozott? A posztmodern irodalom elutasítására vagy meghaladására?
Különleges sorsok könyve – Sal Endre: Hősök és kalandorok
Elbizonytalanodott világunkban sokan vágyhatnak példaképekre. Mások szívesen olvasnak szórakoztató, irigylésre méltó pályát befutott emberek életéről szóló történeteket.
A sorsviselés és a hit egyensúlya – Lőrincz P. Gabriella: Könnytelen madonnák
Könnytelen madonnák címmel jelent meg 2021-ben Lőrincz P. Gabriella legutóbbi kötete, melyben tragikus sorsokat és életképeket örökít meg novelláival és verseivel, ugyanakkor hangsúlyozza: hittel minden súly bírható.
Két költő egy testben – Vörös István: Nem ti kussoltok
Vörös István rendhagyó olvasatát adja József Attila életművének a Nem ti kussoltok című könyvében. Elolvastuk, és megpróbáljuk kideríteni, miért nem lehet pusztán hommage jellegű átiratokként kezelni a kötet verseit, és hogy mi is adja a kiemelkedő érdekességét annak, ha valaki egy ilyen mű megírására vállalkozik.