rendezõ
Emlék egy nemes lelkű magyarnak
„Vakitó csillagnak mikor támad fénye, Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe, Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet” – emeli fel hangját a háború ellen Csak egy éjszakára… című versében Gyóni Géza költő, publicista. Neki, vagyis a magyar történelem egyik legnemesebb alakjának állít emléket a Mindhalálig 1917 című darab, melyről Dóczy Péter színművész-rendező mesélt.
A Pappa Pia rendezője mesélt
Csupó Gábor, a Hollywoodba zarándokolt legendás rajzfilmes ezúttal ismeretlen vizekre evezett. A rendező legújabb interjújában elárulta: először el sem akarta vállalni a Pappa Pia rendezését, de aztán elolvasta a forgatókönyvet és halálra röhögte magát. Innentől már nem volt kérdés, hogy áthelyezze székhelyét Magyarországra a forgatás idejére.
Aki élővé teszi a történelmet
„A nézőknek az első perctől el kell hinniük, hogy nem mai színészeket látnak jelmezekben és díszletekben. Azt kell érezniük, hogy egy időgéppel visszamentek és átélik az adott kort” – mondta Szász Attila arról, milyen egy jó történelmi film. A berni követ és a Félvilág rendezőjével többek között új filmje, az Örök tél kulisszatitkairól beszélgettünk, valamint arról, mivel érdemelhette ki a Balázs Béla-díjat.
Muszáj felemelnünk a fejünket
„Végre nem nevetni akartam magunkon. Az volt a célom, hogy az emberek úgy jöjjenek ki a moziból, hogy nekik szólt, és belássák: muszáj felemelnünk a fejünket” – mondta Kostyál Márk rendező, akivel első nagyjátékfilmje, a Kojot kapcsán beszélgettünk. Szóba került, hogy milyen rendezőként és operatőrként is helytállni, mi adta az ötletet, valamint felmerült a kérdés: milyen a nagybetűs férfi?
Andrzej Wajdára emlékezünk
Kilencvenéves korában meghalt Andrzej Wajda – közölte október 10-ére virradóra a világhírű lengyel filmrendező környezete és a lengyel sajtó. A lengyel filmiskola alapítójának tekintett rendező azt vallotta: „A Jóisten két szemet adott a rendezőnek – egyet, hogy a kamerába nézzen, és egy másikat, hogy mindarra riasszon, ami körülöttünk zajlik.”
Andrzej Wajda, aki a miénk is volt
Tolmács voltam 1977 novemberében, Varsóban egy magyar újságírónő mellett. Egy hétig kísértem, fordítottam neki. Andrzej Wajdával is készített interjút, amit én ültettem át magyarra. Megtaláltam az írógéppel lekopogott szöveget. Indigótól maszatos, kissé megsárgult másolatpapíron van, gemkapoccsal összetűzve. Kis híján négy évtizeddel ezelőtti szavak – Szalai Attila emlékezése.
Rosalie elmegy meghalni
Negyedéves bábrendező hallgatók mutatkoznak be májusban a nagyközönség előtt egy-egy bábos előadással a Manna Produkció szervezésében. Az Ugródeszka-sorozat első bemutatója Rosalie elmegy meghalni címmel készül Szilágyi Bálint rendezésben, Nagypál Gábor és Spilák Lajos előadásában. A bemutató május 13-án lesz a Stúdió K-ban.
Saját darabját rendezi Bartis Attila
Félt, hogy nem fogadják el a színészek, mégis jól sikerült az együttműködés – fogalmazta meg Bartis Attila író, aki saját darabját rendezi meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A bemutató kettős premiernek számít, hiszen a Rendezés című drámát először állítják színpadra, a szerző pedig első alkalommal mutatkozik be rendezőként. Mint mondta: szerette volna megismerni a létezésnek ezt a módját is.