sajtótörténet
Január 3-án történt
A klasszicizmus mestere, a reformkori arisztokrácia építésze volt a százhetven éve ezen a napon elhunyt Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum, a Deák téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia és a dégi Festetics-kastély tervezője. Megteremtette a hazai építőipar szervezeti kereteit, és részt vett a Városliget létrehozásában is.
Január 2-án történt
1944. január 2-án született Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője, a 20. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója, aki így határozta meg magát: „jazz és székely zene, ez vagyok én”.
Január 1-jén történt
A magyar sajtótörténetben jeles nap január 1.: 1780-ban jelent meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény, az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat, 1848-ban indult az első magyar képes hetilap, az Ábrázolt folyóirat, 1908-ban pedig megjelent a Nyugat, a 20. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóiratának első száma.
Utoljára jelent meg nyomtatásban a világ legrégibb, még létező napilapja
Ma jelent meg utoljára nyomtatásban a világ legrégibb, még létező napilapja, az osztrák Wiener Zeitung.
„A szellemesség számított” – Mészáros Ákos a Ludas Matyi nagy korszakáról
Alig-alig értjük már azt a világot: Hofi, a Rádiókabaré vagy a tévé bohózatainak elképesztő népszerűségét. A humor akkori kivételes, felszabadító erejét és pontos jelentését, „sorok közötti üzeneteit”, művelőinek pozícióját. Mészáros Ákost, a profi lapkészítőt, a Ludas Matyi egykori munkatársát kértük múltidézésre, titokfejtésre.
Ahogy Nyugaton látnak minket
Igaz, hogy döntően negatív képet fest rólunk a külföldi sajtó? Mennyit változott hazánk megítélése tőlünk nyugatra az elmúlt bő másfél évszázadban? A Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című könyv bemutatóján jártunk.