Seuso-kincs
A Seuso-per világhírű szakértője regényben fejti meg a titkokat
A Nyugaton kel a nap című történelmi regény Nagy Konstantin római császár uralkodásának időszakában játszódik, írója Nagy Mihály. A szerző nemzetközi rangú régész, történész, kulturális hivatalnok, szépíróként ezzel a művel debütál.
Lakomák, gyilkosság, hazatérés – a Seuso-kincs rejtélyes története
A negyedik század végén vagy az ötödik század elején áshatták el egy rézüstben a kincseket, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.
Virtuális 3D tárlat mutatja be a Seuso-kincset
Eddig sosem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg vasárnaptól a késő római kincslelet darabjai a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Seuso-kincs – Pannónia fénye című, ingyenes, virtuális kiállításán.
Saját honlapot kapott a Seuso-kincs
Saját honlapot kapott a Seuso-kincs; a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum által közösen létrehozott seuso.mnm.hu weboldal célja a közösen koordinált kutatási program széleskörű, tudományos ismeretterjesztő bemutatása.
Lakoma Seuso asztalánál
Filmekből és irodalmi művekből is jól ismerhetjük azt a képet, hogy gyümölcsökkel és borral gazdagon megrakott asztalok körül jeles római férfiak tógában hevernek, táncosokat vagy más attrakciót figyelnek, miközben Dionüszosznak és Vénusznak hódolva átadják magukat az élvezeteknek. Első hallásra furcsának tűnik, mégis igaz: ehhez hasonló jelenetek a IV. században a mai Magyarország területén, egy Balatonhoz közel eső római villában – melynek urát Seusónak hívták – úgyszintén előfordultak.
Hazatért a Seuso-kincs!
A fél évig tartó, számos hazai várost érintő vándorútja után a Seuso-kincs június 27-től újra a végleges őrzési helyén, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő római korban a Balaton közelében megtalált 14 ezüstedényt bemutató budapesti tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.
Hun ékszerek a Seuso-kincsek között
Hun alattvalóktól származó ékszereket is bemutatnak a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincslelete, a Seuso-kincs nyíregyházi bemutatóján március 27. és április 15. között a Jósa András Múzeumban. „Rokonságuk” annyit jelent, hogy az ékszerek is döntően a késő római császárok érmeiből, valamint pénzek, ékszerek töredékeiből és olvadékaiból állnak össze.
Láthatjuk a teljes Seuso-kincset
Vidéken először Székesfehérváron látható majd a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása. A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból.