Hazatért a Seuso-kincs!

?Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak? ? szól a híres latin felirat, amely a IV?V. században készült Seuso-kincs egyik legdíszesebb és legnagyobb ezüstedényén, a vadásztálon olvasható. A kincs izgalmas története nem nélkülözi a krimi elemeit: az 1970-es években találták meg Kőszárhegy közelében, ám miután megtalálója életét vesztette, a lelet hosszú időre eltűnt. A késő római kori ezüstedények egy nemzetközi műkincspiacon tűntek fel újra, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni. Perek, botrányok és árverési kudarcok övezték a Seuso-kincs későbbi sorsát, mígnem megállapodás jött létre a magyar állam és az angolok között: kompenzációs díj fejében a lelet két részletben, 2014-ben és 2017-ben visszakerült Magyarországra.

Hazatérését követően a Seuso-kincs 15 darabból álló készletét együtt először az Országházban lehetett látni 2017 nyarán, majd fél éves országos vándorkiállításra indult. A leleteket ennek keretében 2017 októberétől 2018 áprilisáig bemutatták Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán, e városokban az adatok szerint összesen több mint 140 ezer látogató tekintette meg a kincseket. Ám júniustól már a végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megcsodálni a 14 ezüstedényt, valamint azt a rézüstöt, amelyben egykor elrejtették a tárgyakat. Az év második felében a kincsleletet a jelen kiállítási teremből, a József nádor-teremből átviszik az állandó kiállításnak helyet adó terembe, ahol novembertől a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai kíséretében lesz látható.

A június 26-án megtartott megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy ezen világ megismerése, akár egy tárlaton, akár egy színházi előadásban minden iskolás számára élményt adhat. ?Gondoljunk csak bele: gyermekeink vagy unokáink elkezdenek érdeklődni a hunok vagy a Seuso-kincsek történeti kontextusai iránt. Este ilyen meséket kérnek majd, ilyen könyveket szeretnének a könyvtárból kikölcsönözni és karácsonykor a fa alatt is ilyet szeretnének kicsomagolni. Megelevenedik ez a világ a játékaikban, a rajzaikban és máris elértünk azt a célt, amely a kultúrpolitikánk egyik sarkalatos pontja: a nemzetek közötti kulturális akadálymentesítést? ? magyarázta az államtitkár.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezek a leletek egyszerre fejezik ki magyarságunkat és európaiságunkat. Hozzátette: a kincsek mesélnek Seusóról és koráról, megmutatják, hogyan éltek az itt élő emberek és milyen volt a kultúrájuk 1500-1700 évvel ezelőtt. Éppen ezért a novembertől látható állandó kiállítás is ezt a kort igyekszik értelmezni és kontextusba helyezi a tárgyakat. Kiemelte továbbá, hogy a Seuso-kincsekről készített katalógus nem csupán a világnyelveken lesz elérhető, hanem az egykori történelmi Magyarország országainak nyelvein is. ?A Magyar Nemzeti Múzeum kétszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medence összes népének közös múzeuma volt? ? emlékeztetett az igazgató.

A Seuso-kincseket június 27-től november végéig a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termében lehet megtekinteni, novembertől pedig az állandó kiállításon több más, késő római kori lelettel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt lesznek láthatóak. A kiállítást Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum kurátora, illetve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora rendezte.

A Seuso-kincs ma ismert, 14 ezüstedényből álló lakoma- és tisztálkodó készlete a késő római császárkorból származik, egyúttal a korból fennmaradt legértékesebb leletnek számít. Az ezüstedények koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, a kor arisztokratikus művészetének képi világát, egyúttal tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyüket tükrözik. A kincs névadó táján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, de a vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, vagyis a Balaton közelében feküdt. Az edényeket görög mitológiai jelenetek díszítik szerelem és vadászat témakörökben, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.  

Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond