Szent-Györgyi Albert
Hitler személyesen adott parancsot Szent-Györgyi Albert likvidálására
Negyven éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg. Nevét ma a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara viseli.
Október 22-én történt
„Színház mindig volt, van és lesz. Az élőszó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, zeneszerző, Mikó István, akit többek között a Thália Színház, a Soproni Petőfi Színház, az Operettszínház, a Turay Ida Színház és a szolnoki Szigligeti Színház előadásaiban, illetve az Egészséges erotika, a Lakótelepi mítoszok és a Hagyjátok Robinsont! című filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész, valamint a Mindhalálig Beatles együttes tagja.
Szeptember 16-án történt
„Nem elég magyarnak lenned, tehetségre is szükség van” – fogalmazta az 1893. szeptember 16-án született magyar születésű angol filmrendező és producer, Korda Sándor. Az Alexander Korda néven is ismert művész 1914-től készített filmeket, 1919-ben elhagyta Magyarországot, majd Bécsben és Berlinben folytatta a filmgyártást. Sikerei megnyitották számára az utat Hollywoodba, de néhány év múlva visszatért Európába. Végül Londonba költözött és itt telepedett le. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit lovagi rangra emeltek.
A víziók nem maguktól válnak valódivá
A veszprémi CODE Hexagon terében bemutatott Találmányok című videómapping-produkció öt kiemelkedő magyar tudós és feltaláló életútját dolgozza fel. Ez a munka nem pusztán ismeretterjesztő látványshow, hanem komplex, helyspecifikus kulturális élmény.
Izgalmasan zárul a Varázshatalom kiállítás
Rendhagyó felolvasószínházzal és kurátori tárlatvezetéssel búcsúzik október 24-26-án a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának kétszáz éves évfordulója alkalmából született kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban.
Október 22-én történt
„Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes tudással... ma is úgy vagyok, ha valamit mondok és elvetik, akkor az nagyon jó, mert lehet, hogy az egy felfedezés, és ha valamit elfogadnak, akkor azon elszomorodok, mert úgy látszik, öregszem, és már semmi újat nem tudok mondani” – fogalmazta az 1986. október 22-én elhunyt Nobel- és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon folytatott kutatásaiért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.
Megmutatják a magyar Nobel-díjakat a Nemzeti Múzeumban
Októberben ismét új ereklyét csodálhatnak meg a Hónap kincse kamarakiállítás keretében a Magyar Nemzeti Múzeum látogatói. Ezúttal Hevesy György kémiai Nobel-díja látható egy teljes hónapig, október 26-ig pedig Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert Nobel-díját is megtekintheti a közönség a Varázshatalom című kiállításban.
Szeptember 16-án történt
1927. szeptember 16-án született Peter Falk ötszörös Primetime Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színész és filmrendező. A 2011-ben elhunyt művész színészi pályája színpadi és televíziós szerepekkel indult, a hírnevet pedig Columbo hadnagy megformálása hozta meg a számára. A mai napig népszerű sorozat mellett olyan nagy sikerű filmekben is feltűnt, mint a Griffin és Phoenix, az Egy hatás alatt álló nő, a Berlin felett az ég, illetve a Meghívás egy gyilkos vacsorára.
December 10-én történt
A szakma sem igazán tartotta számon az irodalmi Nobel-díj előtt Kertész Imrét, aki azóta is egyetlen magyarként vette át 2002-ben ezen a napon az elismerést. A Sorstalanság sajátos holokausztregény; direkt roncsolt nyelve sejteti, hogy a leírt szörnyűségekhez a régi szavak már nem elégségesek.
Október 28-án történt
1877-ben ezen a napon adták át a forgalomnak a mai Nyugati pályaudvart, melynek vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A pályaudvar a Nyugati nevet 1891-ben kapta, ahogyan ettől az időponttól kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart is Keletinek.
Ezen a kiállításon kiderül a magyar géniusz titka
Világhírű magyar tudósok munkásságát gyűjti egybe a Várkert Bazár új szabadtéri tárlata. Az izgalmas válogatás Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja apropóján mutatja be azokat a kimagasló tudományos eredményeket, amelyek számos területen ma is visszaköszönnek a járványkezeléstől az űrkutatáson át a mindennapi szórakozásig.
Szeptember 16-án történt
A nagyvilágban Sir Alexander Kordaként ismerik, mi, magyarok Korda Sándorként. 1893-ban ezen a napon született a brit filmgyártás megteremtője, az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek.
Karikó Katalin iskolai oklevelei és Nobel-díja is látható Szegeden
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nobel-díjasai, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin munkásságát és az intézmény történetét bemutató interaktív kiállítás nyílt szombaton az intézmény Tanulmányi és Információs Központjában.
Az emberiség szolgálatában – Szent-Györgyi Albert 130 éve született
Százharminc éve, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg.
Szeptember 16-án történt
Az Európa Tanács által 1991-ben meghirdetett Kulturális Örökség Napjait minden év szeptember harmadik hétvégéjén tartják. Ezeken a napokon megtekinthetők olyan épületek és épületrészek is, amelyek az év többi napján zárva vannak az érdeklődők előtt.
Június 13-án történt
1941-ben Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus bejelentette találmányát a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására; 2009 óta ez a nap a magyar feltalálók napja.