történelem
Igazabbá tenni az embereket
Az idén kilencvenkét éves, Művészeti Írói Díjjal elismert Banner Zoltánt termékeny életéről, formálódó terveiről kérdeztük.
Hunyadi János életműve a közép-európai összefogás szép példája
Kovács Örs történészt, a Rubicon Intézet tudományos munkatársát kérdeztük a köztudatban zömök, páncélba öltözött katonaként élő Hunyadi Jánosról.
Spartacus és a rómaiak harcáról árulkodik a calabriai kőfal
Az olaszországi Calabria erdejében talált leletre helyi természetvédők figyeltek fel, ők értesítették a szakértőket is, akik többek között talajmintavétel segítségével vizsgálódtak.
A Vatikán közelében került elő Caligula kétezer éves kertje
Egy vízvezetéken talált felirat alapján feltételezhetjük, hogy a kert a hírhedt római császáré volt.
Mai fegyverekkel tettem volna rendet Muhinál, Mohácsnál
A Bitang nyarak című regény és a Gulliver zsebórája és Havel iránytűje című esszékötet szerzőjével, Száraz Miklós Györggyel beszélgettünk alkotásról, utazásról, történelemről.
Fizikusként kezdte pályáját Angela Merkel
Július 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Angela Merkel német kereszténydemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első női szövetségi kancellárja 2005–2021 között. Várhatóan idén novemberben jelenik meg Szabadság: Visszaemlékezések 1954–2021 című könyve.
A nap, amikor kettészakadt a kereszténység
1054. július 16-án a bizánci Hagia Sophia bazilikában, a misét megszakítva, az oltárhoz lépett Umberto di Silva Candida bíboros, Szent IX. Leó pápa küldötte, és felhelyezte arra a konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő pápai bullát. Egy héttel később a bizánci zsinat is kiközösítette Róma püspökét, a kereszténység véglegesen nyugati katolikus és keleti ortodox részre szakadt.
Egy látomás miatt bűnbánattal kezdték Jeruzsálem ostromát a keresztesek
„Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése feledésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkozva az Urat éltették” – írta egy szemtanú 925 esztendeje, 1099. július 15-én, amikor az első keresztes hadjárat lovagjai visszafoglalták Jeruzsálemet a muszlimoktól.
Aranyeső és a harminc ezüstpénz
Mivel a pénz értéke közmegegyezésen alapul, a történelem során szinte bármi: kauricsigafüzér, malomkő, kés, toll, ásó vagy akár marha is lehetett.
Zsidó kiválóságokat mutat be a Széchenyi István Egyetem állandó kiállítása
Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az egyetemi hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. A tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig több mint 400 zsidó származású tudós, művész és sportoló életútját ismerhetik meg a látogatók.
Közel kétmillió euróért keltek el el Napóleon pisztolyai
Napóleon pisztolyai 1,69 millió euróért (664 millió forintért) keltek el vasárnap a Párizs közelében lévő fontainebleau-i kastély mellett megrendezett árverésen – számolt be róla a BBC News.
Az első magyar király, akit meggyilkoltak
Kilencszáznyolcvan éve, 1044. július 5-én halt meg Aba Sámuel, a harmadik – és az első választott – magyar király, az első magyar uralkodó, akit meggyilkoltak. A köztudatban sokáig negatív kép élt róla, mára azonban árnyalódott megítélése.
A diktatúrák tükre – Liebmann Béla és Enyedi Zoltán fotói
A diktatúrák tükre címmel két országos jelentőségű szegedi fotóriporter, Liebmann Béla és Enyedi Zoltán 1945 és 1988 között készített képeiből válogató kötetet jelentetett meg a Móra Ferenc Múzeum, az albumot pénteken mutatták be.
Herzl Tivadar nélkül nem lenne ma zsidó állam
Százhúsz éve, 1904. július 3-án halt meg Theodor Herzl, azaz Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója. Szülőházának helyén, a Dohány utcai zsinagógához illeszkedő épületben működik a Magyar Zsidó Múzeum. Teljes naplója 2022-ben jelent meg magyarul.
