452440642-875049297989951-4957144190530162852-n másolat.jpg

Sírkamrákban leltek rá az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó kincsekre

Az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó műkincseket találtak 63 sírkamrában a Nílus deltájának térségében – közölte hétfőn az észak-afrikai ország régészeti ügyekben illetékes minisztériuma.

A régészek most restaurálják és osztályozzák a leleteket, aranytárgyakat és ékszereket a kései korból, illetve a Ptolemaida-dinasztia idejéből – tette hozzá a turisztikai és régészeti minisztérium szóvivője. A vályogtéglából épített sírokat egy egyiptomi régészcsapat fedezte fel júliusban a Damietta városban található Tell al-Deir nekropolisz területén.

A műkincsek között egy agyagedény is van, amelybe a Ptolemaida-dinasztia idejéből származó 38 bronzérmét rejtettek. A Ptolemaida-dinasztia volt az utolsó dinasztia Egyiptomban, mielőtt az a Római Birodalom részévé vált volna. A dinasztiát Krisztus előtt 305-ben alapította I. Ptolemaiosz, aki az országot 323-ban meghódító makedón Nagy Sándor egyik tábornoka volt. A hellenisztikus dinasztia csaknem háromszáz éven át uralkodott Egyiptom földjén, míg a fáraók sora VII. Kleopátra Philopatórral véget nem ért Krisztus előtt 30-ban.

Egyiptomban elsőként 2018-ban, a kairói Egyiptomi Múzeumban állítottak ki a Ptolemaida-dinasztia idejéből származó műkincseket.

Ez is érdekelheti

Elveszettnek hitt ókori Apolló-szobor a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban

Nyolcvan éve, a második világháborút követő zűrzavaros időkben került ki a muzeológusok látóköréből és évtizedekig az Újkori Főosztály Vegyes Gyűjteményében állt, azonosítatlanul a műalkotás, amely sokáig 19. századból származó patikaszoborként szerepelt a nyilvántartásban. Pedig valójában a második századból származik, Antonius korából.

Hírmozaik – október 27.

Új földközeli kisbolygót fedezett fel egy magyar amatőr csillagász, Tudományünnep a Magyar Tudományos Akadémián, először lép fel Magyarországon a világhírű Wagner-tenor.

Időutazás az 1956-os forradalom és szabadságharc hét fontos budapesti helyszínén

Idén hetven éve, október 23-án kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, melynek évfordulóján időutazást teszünk a magyar nép szabadságküzdelmének hét fontos fővárosi helyszínén, felelevenítve mindazokat az eseményeket, amelyek a Bem téren, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Sztálin-szobornál, a Köztársaság téren, a Corvin közben és a Móricz Zsigmond körtéren történtek.

Hitler személyesen adott parancsot Szent-Györgyi Albert likvidálására

Negyven éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg. Nevét ma a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara viseli.