tudomány
A jövőben akár esőből is csiholhatunk elektromos energiát
Az ígéretes kísérlet szerint az esőből nyert energia nagy víztömeg nélkül, akár városi háztetőkön is hasznosítható lehet majd.
Milyen szerep juthat a mesterséges intelligenciának a tudományos könyvtárakban?
Az MNMKK OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár április 29-én, az OSZK-ban rendezi meg a Könyvtárosok dolgozószobája könyvtárszakmai eseménysorozat A mesterséges intelligencia a tudományos könyvtárakban című kilencedik alkalmát.
Charles Richter nem épített volna harminc emeletnél magasabb épületeket
Százhuszonöt éve, 1900. április 26-án született Charles Richter amerikai szeizmológus, a földrengések erősségének mérésére használt legelterjedtebb skála kidolgozója. Richter egész életét a szeizmográfiának szentelte, támogatta a földrengésbiztos épületek építési szabályrendszerének kidolgozását, és ellenezte a harminc emeletnél magasabb épületek építését.
Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei
Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.
Vitéz János és Hunyadi Mátyás is szerepel az Akadémia-sorozatban
Vitéz Jánossal és Hunyadi Mátyással indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét bemutató sorozat.
Négyszázezer éves mamutagyar-töredékek írhatják újra a kőkorszaki történelmet
Az új felfedezés azt is bizonyíthatja, hogy a kőkorszaki emberek már akkoriban is bonyolult szociális és tanulási viselkedést mutattak.
Még a 19. században is élhettek óriáskrokodilok
A Tübingeni Egyetem és az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársa, Rabi Márton és nemzetközi kutatócsoportja legújabb, Nature-ben megjelent tanulmányukban megállapították, hogy a mára kihalt Deinosuchus sikerének kulcsa sósvíztűrő képessége és hatalmas mérete lehetett.
Az Aranybulla a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb állomása volt
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a 2022. évi XLVI. törvényt, amely az 1222-ben kiadott Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg, és április 24-ét az Aranybulla napjává nyilvánította. A jogszabály az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumaként méltatja.
Bronzkori háztartások megismerésére kapott támogatást a Magyar Nemzeti Múzeum régésze
A kutatás középpontjában az őskori háztartások működésének vizsgálata áll Százhalombatta-Földvár középső bronzkori tell településének példáján keresztül.
Tutanhamon apja építhette a most feltárt 3400 éves egyiptomi várost
Az Alexandria körüli térségről korábban azt feltételezzték, hogy csak a hellenisztikus kortól lakott, így a felfedezés újraírja a város történelmét.
Ferenc pápa a klímavédelem szószólója is volt
Cselekvésre és párbeszédre buzdított a klímavédelem kapcsán, enciklikájában pedig rámutatott a környezeti és társadalmi válságok közös gyökerére is.
Macron meghívta a világ tudósait, menjenek dolgozni Franciaországba
Emmanuel Macron francia elnök pénteken meghívta az egész világ tudósait, menjenek dolgozni Franciaországba vagy Európába, miután Donald Trump amerikai elnök új kormányzata elkezdte az egyetemek és kutatóhelyek finanszírozásának a csökkentését.
Ókori római lótemető nyomaira bukkantak Stuttgartban
Dél-Németország legnagyobb római kori lótemetőjét találták meg Stuttgartban – adta hírül a baden-württembergi műemlékvédelmi hivatal. Az antik temető területén több mint száz ló csontvázát találták meg, a 2. század elején a térségben volt ugyanis a római hadsereg egyik legfontosabb állomáshelye.
Rossz a kedve? Nézegessen képzőművészeti alkotásokat!
A Bécsi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tanulmány szerint már pusztán a vizuális alkotások megtekintése is hozzájárulhat a jóllétünkhöz.
Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.
Mérhető a szenvedély? Egy pécsi kutatás szerint igen!
Az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés – Sternberg elmélete szerint ezek kombinációjából áll össze a szerelem érzése.