Lassan a kávét is mesterséges intelligencia főzi le nekünk

A ChatGPT most már baristaként is bizonyít: egyedi igények alapján saját recepteket generál.

Stockphoto - kávé - robot -. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A kávéfőzés folyamata nem igényel mesterséges intelligenciát – tapasztalt baristák friss alapanyagokkal és gyakorlattal kiváló kávét tudnak készíteni –, de az új típusú babok vagy eljárások összehangolása gyakran időigényes és pazarló lehet. Ezt könnyíti meg a géppel összekötött MI-alapú receptgenerálás.

Brandon Dixon, a Microsoft mesterségesintelligencia-stratégája programozással és saját Python-könyvtár fejlesztésével hozta létre azt a rendszert, amely a ChatGPT-t egyfajta mesterbaristaként használja, és részletes, a Fellow Aiden nevű automata kávéfőző által pontosan végrehajtható recepteket generál.

Felmerül ugyanakkor a kérdés: nem válik-e a kávékészítés személytelen ipari folyamattá, ha algoritmusok döntenek az ízvilágról? Dixon szerint az MI demokratizálja a tudást, de fontos, hogy a felhasználók csak kiindulópontként kezeljék a recepteket, és ne feledkezzenek meg az emberi láncszemekről – termelők, pörkölők, kávézók – szerepéről sem.

A közösségi tudásmegosztás elősegítésére további fejlesztések is születtek: Kevin Anderson például létrehozta a brewshare.coffee oldalt, ahol a receptek kereshetőek, megoszthatók, sőt őrlési javaslatokkal is kiegészíthetők. Gabriel Levine, aki egy másik MI-szakértő és kávérajongó, szintén beszállt a projektbe. A közös cél: hogy az Aiden rendszer nyitottabbá és tanulékonyabbá váljon, ne csak egy szűk felhasználói kör játékszere legyen.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Schneller Domonkos: Az újhullámos kávézók a kávéházak és az eszpresszók szerelemgyerekei

Október 31-ig látható a Fő a kávé – a teveabraktól az újhullámig című kiállítást a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményben, amely a kávé kultúrtörténetét mutatja be. Schneller Domonkossal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatójával beszélgettünk.

Lélek a gépben, algoritmus a lélekben – a mesterséges intelligencia beszivárgott a könyvhétre

A 97. Ünnepi Könyvhét harmadik napján, június 13-án, szombaton a könyvek közé végérvényesen beszivárgott az a téma, amelyet sokan már unásig ismételtnek éreznek, mások viszont talán csak most kezdik nyíltan elismerni a súlyát: a mesterséges intelligencia.

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.