tudomány
Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.
A Science Expo célja, hogy a kísérletező fiatalok megtalálják a jövőjüket
Magyarország a sportban, tudományban és a kultúrában élen jár - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a 2025-ös Science Expo keddi megnyitóján, a budapesti Millenárison.
Mi köti össze a gazdasági elit előnyét, a sikeres tudósokat és a tumoros sejteket?
A Máté-effektus a társadalomban és a természetben egyaránt működik: aki előnnyel indul, gyakran behozhatatlan fölényre tesz szert.
Már Izland sem szúnyogmentes
Először találtak szúnyogokat a természetben Izlandon, azon ritka országok egyikében, ahol eddig nem éltek – közölte egy kutató. Három szúnyogot – két nőstényt és egy hímet – fedeztek fel a fővárostól, Reykjavíktól mintegy harminc kilométerre északra – mondta el Matthias Alfredsson, az izlandi Természettudományi Intézet entomológusa.
Krakkóban lesz a Krausz Ferencet bemutató film premierje
A napokban debütál a nemzetközi közönség előtt a Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában című dokumentumfilm. A premier a nyolc krakkói helyszínen megrendezett Nemzetközi Tudományos és Technológiai Film Fesztiválon lesz, melynek programját száz országból benevezett 1300 filmből állították össze. A Krausz Ferenc-portréfilm már látható a Filmio kínálatában.
Ritka aranyrögöket loptak el a párizsi Természettudományi Múzeumból
A szeptemberben a párizsi Természettudományi Múzeumból ellopott ritka aranyrögök ügyében vádat emeltek bűnszövetkezetben elkövetett lopás címén egy kínai nő ellen, akit előzetes letartóztatásba helyeztek – jelentette be október 21-én a párizsi ügyészség.
A hétvégi ékszerrablás után ismét látogatható a Louvre
Október 22-től ismét látogatható a Louvre, de az október 19-i látványos ékszerrablás helyszíne, ahonnét a múzeum kurátorának becslése szerint 88 millió euró (34,3 milliárd forint) értékű történelmi ékszert vittek el, az Apolló Galéria még zárva tart.
Jubileumi kincskereső játékot indít a Múlt-kor
Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Múlt-kor magazin, a jubileum alkalmából országos kincskereső játékkal várják október 21-től a történelem iránt érdeklődő olvasókat. A játékban országszerte huszonöt múzeumban rejtettek el ajándékcsomagokat, amelyek megtalálásához a Múlt-kor Facebook-oldalán megjelenő nyomravezető epigrammák adnak segítséget.
Hogyan lehet egy virágládából városi forradalom?
A taktikai urbanizmus gyors, olcsó és ideiglenes, mégis képes új életet lehelni a közterekbe akár egy paddal, mini zöldfelülettel vagy utcai falfestménnyel is.
Gladiátorjátékokat ígér a Colosseum új igazgatója
Kinyitná a Colosseumot a kulturális rendezvények és a város lakói előtt az ókori amfiteátrum új igazgatója, Simone Quilici, aki gladiátorjátékokat és popkoncertet is ígért a La Repubblicának adott október 15-i interjúban. A fellépők között elsőként Stinget és Paul McCartney-t akarja meghívni.
A templom személyes, ugyanakkor szakrális tér
Berzsák Zoltán Pro Architectura-díjas építésszel a templomépítészetről, illetve az épületek értékmegőrző és többletteremtő felújításáról beszélgettünk.
Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat
Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.
Ki mondta, hogy mindig növekedni kell?
A gazdasági nemnövekedés fogalma újragondolja a jólétet: nem a GDP-ben, hanem emberi kapcsolatokban, közösségekben és ökológiai egyensúlyban méri a sikert.
Elhunyt Jane Goodall főemlőskutató és környezetvédő
Kilencvenegy éves korában elhunyt Jane Goodall brit főemlőskutató és környezetvédő – közölte október 1-jén a nevét viselő intézet.
Jegyzetek a múzeumba járáshoz – dr. Farkas Levente András útmutatója a Füves könyv nyomán
„Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt” – írja Márai Sándor a Füves könyvben a képzelőerőről. Ez a gondolat különösen érvényes a múzeumokra, ahol a múlt tárgyai nem puszta emlékek, hanem a képzelet forrásai.
Bendegúz, a Mátra sárkánya
Az 1700-as években még komolyan hitték, hogy a Kárpátok barlangjai sárkánycsontokat rejtenek. Ma már tudjuk, hogy a barlangi medvék köré szőttek legendákat.