Néhány nap múlva tetőzik a Leonidák meteorraj
Hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár tizenöt hullócsillag is feltűnhet az égbolton a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint.
A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint hetven kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel ők a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22.00 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható. Megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is jól láthatóak lesznek a hullócsillagok, ugyanakkor az észleléshez érdemes fényszennyezéstől mentes, sötét égboltot keresni.
A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű periodikus üstökös törmelékéből származik. Ez a kométa 33 év alatt kerüli meg a Napot. Az üstökös retrográd, azaz a bolygók keringési irányával ellentétes pályán mozog. Emiatt a Leonidák meteoroidjai szemből találkoznak a Földdel, és így érik el az akár 71 kilométer per szekundumos belépési sebességet. Ez az oka annak, hogy a Leonidák fényesek és gyorsak, sok közülük rövid, villanásszerű felragyogással tűnik el a légkörben.
A Leonidák hullócsillagai az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látszanak érkezni, innen származik a nevük is. Bár az óránkénti 10–15 hullócsillagos aktivitás nem a legmagasabb az év során, a raj gyorsasága és fényessége miatt az egyik leglátványosabb meteorraj. A Leonidák között ritkábban ugyan, de előfordulnak úgynevezett tűzgömbök (bolidák) is. Ezek a nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidok hosszabb pályán haladnak, mielőtt a légkörben darabokra robbannának.
A meteorraj különleges történelmi múlttal is bír: bizonyos években, amikor a Föld a közelébe érő üstökös sűrű porfelhőjén halad át, a Leonidák meteorkitörést produkálhatnak, amikor óránként több száz, akár több ezer hullócsillag is megfigyelhető. Ilyen látványos kitörésekre legutóbb 1966-ban, 1999-ben és 2001-ben került sor.
