tudomány
Hogyan készül a focilabda?
Hogy alakult ki a focilabda szerkezete? Miből készültek a labdák a 19. században? Honnan tudható, hogy egy mai labda megfelelő munkakörülményeket biztosító gyárban készült vagy gyerekmunkások kizsákmányolásával?
Oktatási segédeszközként kezdte pályafutását a Rubik-kocka
Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a nemzet művésze, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje épp ötven éve alkotta meg a világsikerű Rubik-kockát.
Hermész-szobor került elő egy csatornából
Az istenek hírnökét ábrázoló szobor rendkívül jó állapotban őrződött meg; a feje érintetlen, csupán a kezén van néhány törés.
Történelmi jelentőségű fotókat tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár
Az első világháborús és a két világháború közötti erdélyi gyűjtemények, továbbá Révay Ferenc úti fényképalbumainak, valamint a fényképezés hőskorából származó portréfényképek közzétételét követően most a Magyar Akadémiai Album és az Országgyűlési Album is szabadon böngészhetővé vált.
A közösségi médiában az étel önkifejezési eszköz
Egyre több médiafelület vesz körül bennünket, de valóban a hasznunkra tudjuk fordítani azokat? Milyen tartalmak kötik le a figyelmünket leginkább? És miért készítünk képet az ételeinkről még azelőtt, hogy megkóstolnánk őket? Guld Ádám médiakutatót kérdeztük.
A nyelvész megmondja, hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról
Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát.
Majdnem ötvenkétezer éves a világ legidősebb barlangrajza
Az indonéz barlangban talált lelet alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.
Az első magyar király, akit meggyilkoltak
Kilencszáznyolcvan éve, 1044. július 5-én halt meg Aba Sámuel, a harmadik – és az első választott – magyar király, az első magyar uralkodó, akit meggyilkoltak. A köztudatban sokáig negatív kép élt róla, mára azonban árnyalódott megítélése.
Marie Curie az egyetlen tudós, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott
Kilencven éve, 1934. július 4-én halt meg Marie Skłodowska-Curie lengyel-francia fizikus és vegyész, az első női Nobel-díjas, az első kétszeres Nobel-díjas és máig az egyedüli kitüntetett, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott.
Herzl Tivadar nélkül nem lenne ma zsidó állam
Százhúsz éve, 1904. július 3-án halt meg Theodor Herzl, azaz Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója. Szülőházának helyén, a Dohány utcai zsinagógához illeszkedő épületben működik a Magyar Zsidó Múzeum. Teljes naplója 2022-ben jelent meg magyarul.
Nem hitték el, hogy amit játszunk, az zene
Minden területen az élet foglalkoztatja. Kutató és zenész, akinek néha megnyílnak az egek. Grandpierre Attilával, a Vágtázó Halottkémek és a Vágtázó Csodaszarvas zenekar frontemberével beszélgettünk.
Kossuth Zsuzsanna, Magyarország ápolónője
Százhetven éve, 1854. június 29-én halt meg New Yorkban Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főápolónője, a magyar tábori kórházak létesítője. Az Országgyűlés határozata alapján 2014 óta születésnapja, február 19. a magyar ápolók napja.
A világ legrégebbi borára bukkantak egy kétezer éves sírban
Az ital barnás-vöröses színe ellenére fehérbornak készült.
Átírhatja a hajózás fejlődéséről alkotott képünket egy bronzkori roncs
Az eddigi legrégebbi, 3300 évesre becsült, mélytengeri vizeken haladó hajó maradványaira bukkantak Izrael földközi-tengeri partjainál – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Az UNESCO szerint a mesterséges intelligencia hozzájárulhat ahhoz, hogy hamis információk terjednek a holokausztról
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet – áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
Magyar régészek jöttek rá a német lelőhely titkára
Különleges régészeti lelőhelyet tárnak fel magyar régészek Németországban, ami segíthet egy történelmi puzzle kirakásában. Gronau városának északi határán hamarosan kezdődik egy új fejlesztési terület, a Markenfort építése, ahol rejtélyes föld alatti titkokra derült fény. A Salisbury Archaeology egy évvel ezelőtt kezdte meg a terület szisztematikus feltárását, miután előzetes vizsgálatok bebizonyították, hogy a terület fontos régészeti lelőhelyet rejt, amelyet a Regionális Régészeti Hivatal (LWL-AfW) „Bodendenkmal”-nak, azaz régészeti műemléknek nyilvánított.