videó
Retorikai ujjgyakorlat az MI-ről
Kellett már érvelned a mesterséges intelligencia előnyeiről és hátrányairól? Ha igen a válasz, akkor azért, ha nem, akkor azért érdemes megnézned az Élő magyaróra legújabb adását, amelyben a logikus, jó érvelés felépítéséhez ad tippeket Pölcz Ádám nyelvész.
A kozmikus világképtől a klasszikus állattenyésztésig
Milyen lehetőségek adódnak a hortobágyi pusztában a megélhetés megteremtésére? Hogyan működik fenntarthatóan, a természettel összhangban egy kisgazdaság, és milyen kihívások elé kell néznie a jövőben a mezőgazdaságnak? Novák Péter A falu bolondja című sorozat első epizódjában ezekre a kérdésekre keresi a választ Rózsa Péter biogazdával, akit virágoskúti otthonában látogatott meg.
Both Miklós, a 21. század Bartók Bélája
A legtöbbször ezzel a jelzővel illetik Both Miklóst a Palimo Story kapcsán. Népdalgyűjtés céljából járt Indiában, Iránban, Kínában, Oroszországban, Erdélyben és Ukrajnában is. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége Both Miklós zeneszerző, előadó, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója.
Mi történik Kapolcson, ha épp nincs fesztiválszezon?
Hogy kerül Bérczesi Robi, Bodor Áron vagy épp Fekete Giorgio Kapolcsra – télen és kora tavasszal? Oszkó-Jakab Natália elmeséli.
Juhász Anna: A Gutenberg-galaxis működik és működni is fog
Vérében van az irodalom. Vagy ahogyan ő fogalmaz, számára az irodalom világnézet. Pedig volt idő, amikor indiai nagykövetnek készült. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége Juhász Anna Prima Primissima díjas irodalmár.
Nem az arc az érdekes, hanem a tartás
Buhály József festőművész 1979-ben a Szentendrei Régi Művésztelep legfiatalabb alkotója volt, idén pedig már ő a legidősebb lakója. Műtermében gyermekkoráról, szerelme tragikus elvesztéséről és mesteréről, Barcsay Jenőről mesélt nekünk.
Ahol psytrance dübörög a pusztában, és senki sem bánja
Világzene, népzene, blues, rock vagy akár psytrance a pusztában? Igen, Üllésen, a Pusztaszínházban.
Így termett Folk Csűrt a bakaljai kaláka
Hargita megyében Bakalja és a kaláka fogalma mára már összekapcsolódott. Gábor Dénes pajtatulajdonos elmeséli, hogyan és miért.
A celofánbőrű királykisasszony
Moldvai és széki népdalokon tanulta a zenét és a táncokat. Tatája már kislányként azzal biztatta, hogy egyszer a tévében fog „énekölni”. A Hajógyár Életút sorozatának vendége Palya Bea Prima Primissima díjas és kétszeres Artisjus-díjas magyar népdalénekes, előadóművész.
Itt mer az ember egy kicsit szabad lenni
A kétsopronyiak számára a közösségi élmények és a lelassulás színtere a Kemencés Tanya. De vajon miért kapta ezt az elnevezést?
Engem zavarnak a hónuk alatt sámlis hírességek
Tizenkét évesen kapta az első gitárját, már egészen korán rájött, hogy az mozgatja igazán, hogy hogyan tud ő maga megfogalmazni valamit a világról. Zenész, dalszerző, egyetemi oktató, a 30Y frontembere. A Hajógyár Életút sorozatának vendége: Beck Zoli.
Ez a tér az én tőkesúlyom
Miért fontos, hogy az ember újra visszataláljon a természethez? Hogyan lehet ezt a hasznos tudást továbbörökíteni a fiatalabb generációk számára? A nyárádszentsimoniak tudják a választ.
Az írás mindig reflexió arra, hogy élek
Operaházi tenoristának készült, végül az írás szerelmese lett. A Hajógyár Életút sorozatának vendége Lackfi János József Attila- és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító és egyetemi oktató.
Bemutatkozik az András Alapítvány Csűr
Ezen a helyen áldás van, itt minden élni akar – vélik az András Alapítvány Csűr alapítói. De hogyan lehet megőrizni a hagyományokat, a népművészetet, a tradicionális mozgáskultúrát? A Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat lázárfalvi bázisán keressük a titok nyitját.
Életút Hajós Andrással
Mit ért az alatt, hogy nem főszereplőnek lenni irtó menő? Miért gondolja azt, hogy versenyhátrány az az értékrend, amit otthonról hozott? Két legfontosabb vegyületének az önkorlátozást és a hallást tartja. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége: Hajós András.
Hagyományos építészet és modern művészet a vöröstói Édenkert Portán
A Balaton-felvidéki Vöröstón a népi építészet gyöngyszemeit találjuk. Az Édenkert Portán a hagyomány, a természet és a művészetek összeérnek. Hogyan lett a pajtából kiállítótér, a gyümölcsösből koncerthelyszín? A Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat videójából kiderül!