A kacorkéstől a hagymaásóig
Kacorkés, fejsze, balta, gyógynövényvágó kés vagy hagymaásó? Ha esetleg elsőre nem lenne világos, mi micsoda és mire való, a Petőfi Akadémia videójában Kovács Péter szerszámkovács mindent megmutat.
„Ott vékony, ahol kell, ott erősebb és vastagabb, ahol kell. Részleteiben minden kis forma azt segíti, hogy jól dolgozzunk vele és ezt sokáig megtehessük” – összegzi a lényeget Kovács Péter szerszámkovács egy fokos fején szemléltetve a tétel igazságát.
Kovács Péter szerint a kovácsolt eszközök azért funkcionálnak nagyon jól, mert pontosan arra vannak kialakítva, amire használni szeretnénk őket. Nagykereskedésekben nem kapható, kézzel készített kéziszerszámokat mutat be a Petőfi Akadémia nézőinek.
Ha valaki rendszeresen vastag szárú gyógynövényeket vág, annak egy érdekes szögben hajlított, kés és sarló közti átmenetet mutató vágószerszámot ajánl, ha pedig szőlőszüretre keresünk kést, akkor speciális, szintén hajlított pengéjű kis metszőkést, az úgynevezett kacorkést.
Kovács Péter úgy készíti kovácsolt szerszámait, mint a régi mesterek: mivel maga is el tudja végezni a munkákat, amelyekhez az eszközök készülnek, tapasztalatból tudja, mitől jó egy-egy eszköz. A kisbaltát például nagyok sok mindenre használják. Favágáson túl a túrázók akár táskában magukkal is vihetik, jó vele az erdőn diót törni vagy sátorcöveket leverni. „Ennek így vastagabb az éle, hogy a sok különböző feladatnak eleget tegyen, tudunk vele gyújtóst vágni a tábortűznél, de akár rőzsét aprítani is” – mondja a mester.
A kisfilmben előkerül még Péter kincsesládájából sok vékonyra kovácsolt, hosszabb nyelű, nagy lendítésre nagyot vágó görbekés sövénynyíró helyett, megtudhatjuk, mi a különbség az egykezes balta és a két kézzel használandó fejsze közt, sőt az is kiderül, hogy mi a különbség a vékony élű gallyazófejsze és a hasogatásra alkalmas fejsze közt.
A hagymatermelő vidéken kialakultak a legjobb gyakorlatok a hagyma leggyorsabb kiásására. Ehhez a munkához is van célszerszám: a hagymaásó. „Mintha vakond túrta volna ki, úgy jön ki vele a hagyma a földből, kifordul, és kevés föld marad a gyökerén. Kicsit megrázzuk, és kész” – mutatja a mozdulatot a szerszámkovács. Ráadásul hagymaásóval ültetni, palántázni is kitűnően lehet.
„Amikor a kocsmában vastagodott a tréfa, kezdtek felcsúszni a nyélre a fokosok – idéz a népi anekdotakincsből Péter –, mert a fokos, ha nyélen van, veszélyes eszköz. De ha tömegközlekedéssel járunk – a kocsmába akár –, akkor könnyen szétszedjük. Egy bottal, a nyéllel oda is beengednek bennünket, viszont amikor használni szeretnénk, a fej egyetlen mozdulattal feltehető a nyélre, és felszorul rá” – magyarázza és szemlélteti.
A videóban megnézhetjük, hogyan készíti a szerszámokat Kovács Péter, láthatjuk a vas hevítését, a kalapálást, kovácsolást. „Nagyapám nekem azt tanította, hogy mindent egyszer kell megcsinálni – de akkor jól” – összegez, miközben egészen elmerül a munkában.
A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatóak. Aki feliratkozik a Kultúra.hu YouTube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Tanuljuk vissza együtt a hagyomány hasznos tudását a Petőfi Akadémia videóiból!
