Táncra hív és nyomozásban segít az Iparművészeti Múzeum
A május eleji hosszú hétvége utolsó, borús napján, de azt követően is bármikor ajánlja az Iparművészeti Múzeum a Ráth György-villa különlegességeit. A nemrég megünnepelt tánc világnapjára a gyűjteményükben őrzött míves táncrendekből szedtek össze egy csokorra valót. Szerepelnek műtárgyaik a Szépművészeti Múzeumban látható MS mester és kora című kiállításon is, amely arra is ötleteket ad, ki rejtőzhetett a monogram mögött.
A 120 éve elhunyt Ráth György teljes műgyűjteményét – korának egyik legjelentősebb polgári kollekcióját – és ráadásként a városligeti villáját hagyta az Iparművészeti Múzeumra, amelynek első főigazgatója volt. A fasori Ráth-villában, részben annak eredeti berendezésével és műtárgyaival, ma is őrzi egykori főigazgatójának emlékét az Iparművészeti Múzeum.
Szabad egy táncra?
Dédszüleink idejében az akkor hajadonok elengedhetetlen báli kelléke, a táncrend apró, de fantáziában gazdag, mívesen megmunkált darabjai igazi kiegészítő díszévé válhattak minden öltözéknek. Ezeket a finom, miniatűr művészeti alkotásokat a mesterek egy-egy kollégium, egyesület megrendelésére készítették el, formájukban, témájukban kapcsolódnak az adott társasághoz (például a technikus, légiforgalmi társaság bálja = légijármű makettje)
A gyűjtemény összeállításában megmutatják a társasági élet és az ismerkedés egykori elengedhetetlen eszközeit, a miniatűr ékszereknek is beillő századelős táncrendeket. Segítségükkel most is megleshetjük, milyen sorrendben követték egymást a keringők és csárdások a mulatságokon, és vajon mit jegyeztek fel a hölgyek a táncrendjeikbe. Az is kiderül, hányszor illett felkérni valakit.
Egy monogram nyomában
MS mester és kora címmel nyílt új időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat a művészettörténészeket régóta foglalkoztató talány felderítésére tesz kísérletet: ki állhat az MS monogram mögött? A késő középkori magyarországi művészet egyik legjelentősebb alkotójának eddig alig néhány műve volt ismert, mint a Vizitáció című festmény például, amely egykor a selmecbányai Szent Katalin-templom főoltárát díszítette. E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együtt a közönség.
A kiállítás további 20 intézmény közreműködésével idézi fel a mester korát, az Iparművészeti gyűjteménye például két tárggyal, egy Selmecbányáról származó ezüst-topáz tálkával (amelyen a Dessewffy-család monogramja látható), illetve egy besztercebányai Szent Katalin-ábrázolásos kályhacsempével járul hozzá a tárlat sikeréhez. Valódi szenzáció, hogy a kurátorok ezúttal javaslatot tesznek az MS monogram feloldására is.
