Téglák közt lakó évszázadok - Kerekasztal-beszélgetés a Kulturális Örökség Napjairól

A szeptember 19. és 20. között tartandó Kulturális Örökség Napjai elnevezésű programsorozat kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szeptember 10-én. A Budavári De La Motte ? Beer Palotában tartott,Téglák közt lakó évszázadok elnevezésű esten Csépányi Andrea, az Aquincumi Múzeum művelődésszervezője és PR-szakértője, Hajdi Márta, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ létesítményfelelőse, Ghyczy Gabriella, a Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat koordinátora vett részt, valamint Rodics Eszter kulturális tanácsadó moderálta a beszélgetést.

Elsőként Ghyczy Gabriella szólalt fel, aki a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat kezdeteiről és menetéről tartott előadást. Mint elmondta, az idei KÖN tematikája a régészet, valamint figyelembe vették az évfordulókat is. Az 1984-ben, Franciaországban indult programhoz mára már több mint 50 ország csatlakozott és általában egy szeptemberi hétvégén nyitják ki kapuikat múzeumok, kastélyok, illetve egyéb intézmények. Idén több mint 140 településen jelen állás szerint 318 helyszínt tekinthetünk meg, köztük olyanokat is, amelyek más napokon akár egyáltalán nem fogadnak látogatókat. ?Tényleg olyan kis rejtett csodáink vannak országszerte, amelyek méltatlanul csöndben vannak, alig látnak látogatót ? de ha fölfedezzük őket, mi leszünk gazdagabbak általuk.?

Csépányi Andrea kifejtette, hogy ezeken a napokon ingyenes látogatható az Aquincumi Múzeum tárlatai és élménytere, ahol a családok, gyerekek számára is tartogatnak programokat. Hajdi Márta elsősorban a vidéki helyszínekre hívta fel a figyelmet, például Iszkaszentgyörgyre, Pécelre vagy Nádasladányra, hangsúlyozva, hogy a fővároson kívül nem csak tájházak, hanem kastélyok is vannak. Felmerültek logisztikai problémák is: ahogy Ghyczy Gabriella fogalmazott, bár a fővárosban is vannak a nagyérdeműtől elrejtett helyszínek, de a fő autóutaktól eldugott falvakba, közösségekbe is megéri ilyenkor ellátogatni. Hajdi példaként Pécelt hozta fel, amely hiába van közel Budapesthez, mégsem nézik meg tömegek ? így Ghyczy szerint több vidéki település is inkább nem jelentkezik a programba egy idő után.

Felmerült a látogatók száma és összetétele is. Előbbit a programok ingyenessége miatt nehéz megbecsülni Hajdi szerint, de sokan évről évre visszatérnek. Csépányi is megerősítette ezt, valamint hozzátette, hogy a KÖN alatt többen egyedül látogatnak el a helyszínekre. Ghyczy hozzátette, mivel az intézmények önkéntes alapon kapcsolódnak be, így a visszajelzések is változatosak: vannak, akik küldenek adatokat, mások fotókkal is illusztrálják a hétvége eseményeit.

A költségvetés korlátaiból fakadóan ? melynek jelentős része eleve a marketingre megy el ? felmerült annak a kérdése is, hogy a helyszínek hogyan tudják terjeszteni az esemény hírét. Csépányi kifejtette, hogy külön fizetett hirdetést erre ők sem tudnak fordítani, ám a már megkapott anyagokat (például zászlót, posztereket), illetve a közösségi médiát felhasználva próbálják minél több emberhez eljutattni a aquincumi programokat. Hajdi hozzátette, hogy a falubeliek is lelkesek ilyenkor: ?A kollegák helyben szerkesztenek plakátot, a falubeliek végigtrombitálják, és persze ott a honlapunk, valamint a Facebook, amelyen keresztül sok fiatal jelentkezik.? A Fidelio 75 ezer példányban kinyomtatott, országosan terjesztett ingyenes különszáma is nagy segítség Kulturális Örökség Napjai népszerűsítésében, amely által Csépányi szerint így egyik helyszínről a másikra is eljuthatnak az emberek.

?A nyitott kapuk kezdenek bezáródni? ? jelentette ki Ghyczy, szerinte fásulnak a helyszínek és kevesebb programmal, rövidebb nyitvatartási idővel jelentkeznek évről évre, regisztrációval pedig korlátozzák a látogatók számát. Ugyanakkor úgy érzi, még mindig megtiszteltetés az intézmények számára, hogy részesei lehetnek ennek az eseménynek. Hajdi is megerősítette, hogy a regisztráció szükséges része a hétvégének, ám arra biztatta az érdeklődőket, nyugodtan csatlakozzanak, ha nincs tömeg az egyes helyszíneken. Csépányi is a nyitottságra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy különlegességekkel is készülnek erre az alkalomra, hiszen mindig ?azok a programok a legérdekesebbek, amelyek amúgy nem lehet látogatni.?

Mindegyik résztvevő egyetértett Rodics Eszterrel abban, hogy a Kulturális Örökség Napjai egy ?közösségteremtő program?, és mint olyan, érdemes a további támogatásra és figyelemre.

Fotó: Csákvári Zsigmond