Győri Noémi fuvolaművész szólistaként és kamarazenészként világszerte 28 országban koncertezett. Jelenleg a londoni Royal Academy of Music előadó-művészi doktori képzésében vesz részt, a program történetének első fuvolistájaként a Philipp Loubser Alapítvány támogatásával. A fiatal fuvolaművész 2008 óta a müncheni Orchester Jakobsplatz szólófuvolása, emellett rendszeres vendégművészként olyan kiemelkedő zenekarokban játszott, mint a BBC Filharmonikusok vagy a Bécsi Filharmonikus Zenekar (a bécsi Operaházban).
Örök kérdés, vajon megéri-e művészként egy adott korszak zenéjének előadására specializálódni, vagy inkább arra érdemes törekedni, hogy minél változatosabb műfajokban közvetíthesse az ember a zenét. Te miként látod ezt a dilemmát? Fuvolistaként mennyire kötelezed el magad egy műfaj vagy repertoár mellett?
Nagyon fontos, hogy művészként lehetősége legyen az embernek elmélyülni egy-egy zenei korszakban, műfajban. Ezért szeretek projektszerűen dolgozni, időszakokra osztani az időmet, és akár több évig is párhuzamosan elmerülni valamilyen speciális zenei stílusban vagy formációban. A kortárs zenével nagyon szoros a kapcsolatom évtizedek óta, férjemmel, Madaras Gergellyel hat évig vezettük az Ifjúsági Kortárs Zenei Estek Fesztivált, ahol számtalan művet adtam elő én is. A mostani időszakban nemrég megjelent, Glowing Sonorities című lemezem kapcsán 19. századi romantikus szonátákkal, doktori munkám, a The Classical Flute and Guitar Project kapcsán a 18., illetve a kora 19. század zenéivel foglalkozom elsősorban Haydn-, Mozart- és Beethoven-művekre fókuszálva. Az elmúlt évben korhű hangszereken is elkezdtem játszani a Royal Academy of Musicon Lisa Beznosiuknál, illetve Budapesten Csalog Benedeknél tanulok, akivel hamarosan közös koncertet adunk Szentbékkállán.
Ma Magyarországon alig van példa arra, hogy valaki barokk és modern fuvolán egyaránt profi előadóként koncertezzen. Milyen művészi és technikai kihívásai vannak ennek a kettős létnek?
Ez valóban nagyon ritka! Szeretem az ilyen jellegű kihívásokat, mert azt tapasztalom, hogy minden ismeret és tapasztalat különböző fuvolákon tovább gazdagítja a játékomat. A barokk, illetve a klasszikus fuvolán egymástól és a modern hangszertől is sok esetben teljesen eltérő fogásokat kell alkalmazni, ami gyorsabb futamoknál igen komoly koncentrációt igényel, hiszen huszonöt évig egyféle, modern fogással szoktam meg mindent. Maga a fa is más fúvástechnikát, artikulációt és legfőképpen sokkal érzékenyebb intonációt követel meg a játékostól. Magyarországon július végén lesz az első teljes kamarakoncertem barokk fuvolán, ősszel Londonban pedig klasszikus hangszeren is játszom majd. Terveim szerint egyre többet szeretnék korhű hangszeren koncertezni, akár kísérleti, kortárs zenei műsorokat is kipróbálnék, de egyelőre az eredeti művekre koncentrálok.
Ha már a kihívásoknál tartunk: májusban egészen új műfajban debütáltál, a TEDxDanubia rendezvényén beszéltél a pályád kihívásairól a közönségnek. Milyen céljaid voltak az előadással, és mi az, amiért nemcsak a zenei, de a zenén túli kommunikáció is fontos számodra?
Hat éve egy szájsebészeti műtét miatt gyakorlatilag újra kellett tanulnom fuvolázni. A TED-es felkérést azért vállaltam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a sportolók vagy a táncosok, hanem a hangszeres művészek is nyíltabban beszéljenek az esetleges fizikai nehézségeikről. Egyrészt ezzel erőt, motivációt adhatunk egymásnak, másrészt a szélesebb közönség is jobban beleláthat abba, milyen komoly fizikai kihívásokkal jár a komolyzenei pálya. Emellett érdekelt a felkészülési folyamat is, amelynek során profi ?szónoki? tréningben volt részem. Mindig foglalkoztattak azok a művészek, akik saját szakterületükön túl is képesek voltak megfogalmazni fontos, akár korszakformáló gondolatokat. Daniel Barenboim beszédei például mindig inspiráltak engem, így külön örültem ennek a kihívásnak. Az előadás kapcsán, sőt mostanában a legtöbb dologban a ?letisztulás? kérdése foglalkoztat a legjobban: hogyan lehet komplex gondolatok, érzelmek, történetek, művek leglényegibb momentumait megragadni és azokat egybesűrítve, intenzíven kommunikálni? Mivel a TED-beszéd ideje erősen limitált volt, ez jó gyakorlat volt erre is.
Ha zenéről van szó, a nyár a fesztiválok, a szabadtéri koncertek ideje. Előadóként mi vonz téged az olyan nyári programokban, mint a Bozsoki Zenei Fesztivál vagy a Művészetek Völgye?
Ugyan év közben inkább nagyobb termekben lépek fel, a karrierem során a sorsfordító találkozások vagy fellépések nagyon sokszor szokatlan helyszíneken, többször hasonló nyári fesztiválok keretében történtek. Ezeken az alkalmakon úgy érzem, nagyon közel kerülök a közönséghez, és a rövid időre sűrűsödő, intenzív próbák is azt erősítik, hogy különleges atmoszféra szülessen a színpadon. Mivel Bozsokra és a Művészetek Völgyébe is sokadszorra térek vissza, már nagyon várom ezeket a fellépéseimet.
Bozsokon a koncertek mellett mesterkurzust is tartasz, ahol fiatal fuvolistákkal dolgozol majd együtt. Mit vársz a leginkább a velük való közös munkában?
Nagyon szeretem a tanításban azt a fajta laboratóriumi munkát, melynek során különböző kifejező eszközökkel, technikai megoldásokkal lehet kísérletezni. Ez különösen izgalmas, ha erre tehetséges, motivált fiatal művészekkel van lehetőségem. Ilyenkor bennem is megfogalmazódnak új gondolatok, illetve új megközelítéseket tudunk együtt kialakítani. Kihívás számomra megtalálni minden növendékben azt a számára legfontosabb szakmai kérdést, amelyet koncentráltan, bő egy hétig közösen tudunk fejleszteni. Szeretem a kurzus jellegű munkában az intenzitást, talán azért is, mert általánosságban is szeretek teljes energiával élni!
Győri Noémivel július 18-án 20 órakor találkozhatunk Bozsokon, ahol a fuvolás kamaraest egyik fellépője lesz.
Ezt követően, július 25-én 17 órakor hallhatjuk őt a Művészetek Völgyében, ahol Koltai Katalin gitárművésszel ad koncertet Dialogues címmel. Program: ITT.
----------------------------------------
Győri Noémi 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd posztgraduális diplomákat szerzett a bécsi és a müncheni zeneművészeti egyetemen. A fiatal fuvolaművész 2011-ben debütált a Carnegie Hallban az Alexader & Buono Nemzetközi Fuvolaverseny győzteseként. Tehetségének és kiemelkedő művészi teljesítményének méltatásaképp 2011-ben a Pro Europa Alapítvány Európai Ifjúsági Művészeti Díját, 2012-ben a New York-i székhelyű Salon de Virtuosi Alapítvány Karrier-díját, 2006-ban és 2009-ben az Artisjus Zenei Alapítvány előadó-művészi díját nyerte el. A Budapesti Filharmóniai Társaság háromszor választotta Fischer Annie-ösztöndíjas előadóművésznek.
Győri Noémi a manchesteri Royal Northern College of Music tanársegédje, ahol a fiatal tehetségekkel foglalkozó részlegben 2011 óta önálló osztályát is vezeti. Mesterkurzusokat tartott Tajvanon, Amerikában, Svájcban, Németországban, Grúziában, Norvégiában, Magyarországon, Írországban, Dél-Koreában és Angliában. Első önálló CD-je Antonio Nava fuvola-gitár duóival a Hungaroton gondozásában jelent meg 2011-ben.
Belinszky Anna
Fotó: Emmer László
