Tengeren túlra megy A berni követ

Egyéb

A történet röviden a következő: 1958. augusztus 16-án két magyar emigráns (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József) betör a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet (Kulka János). Miközben az épületet körbeveszi a svájci rendőrség, a berni magyar emigránsok pedig spontán tüntetésbe kezdenek az utcán, a követség falai között feszültséggel és fordulatokkal teli túszdráma bontakozik ki.

Az 1958-ban játszódó történet a magyar történelem egy elfelejtett epizódját ismerteti majd meg a nézőkkel. ?Napra pontosan két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Az indíték homályos, bár helyi lapértesülések szerint, Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszulejtésével. Ugyanakkor bizonyos forrásokból kiderül, hogy a támadók a megtorlások elleni tiltakozó, figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Céljukat tulajdonképpen elérték, mert heteken keresztül a külföldi sajtó napirenden tartotta a támadás ? és ezáltal a levert forradalom ? ügyét, hiszen nemcsak a nemzetközi politika, a diplomácia, de a helyi képes újságok is több alkalommal foglalkoztak a témával? - írja Krahulcsán Zsolt történész, aki felhívta az alkotók figyelmét a történtre. A teljes történet elolvasható az OSZK oldalán.

A tévéfilm rendezője, a leginkább reklámfilmeket jegyző Szász Attila (Most látszom, most nem látszom), producerei Lajos Tamás és Mink Tamás, operatőre Nagy András. A forgatókönyvet Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvíró Szövetség elnöke jegyzi, akinek a Bergendy Péter által rendezett A vizsga és a Fazekas Péter által vászonra álmodott Szabadság-Különjárat című filmet is köszönhetjük.

A főbb szerepekben Kulka János, Szabó Kimmel Tamás és Lovas Rozi látható.