Neprajzi_Muzeum
A Néprajzi Múzeum terve
Vezető tervezők: Ferencz Marcell és Détári György

Mondana pár szót magáról?

Építész.

Mi az építész, építészet elsődleges feladata?
Az építészet mindig nagy indikátora a társadalmi mozgásoknak, struktúráknak. Ha van minőség az építkezésben, az jó. Ha nincs, akkor az jelzi, valami nincs rendben. Egy építésznek, építőművésznek ilyenkor fel kell vállalnia a létrehozás, teremtés feladatát. Ez bizony sokszor alapvető társadalmi struktúrák, gondolkodási mintázatok meghatározásával, megváltoztatásával is jár, ami olykor veszélyes lehet.

 

A múzeum eredendően a múzsa szóból jön, és azt jelenti: ?a múzsák háza”. Mit gondol, a múzsákból álló ?kilenctagú zsűri” is a legjobbnak ítélné a Néprajzi Múzeum leendő épületét?
Épületem ritmus és poézis számtani arányokhoz igazított formanyelve. A művész dolga a konkrétumba helyezni mindent, ami üdvös és helyes. A Néprajzi Múzeum szemléletek felett álló eredeti alkotás, mely méltó földi vetülete lehet az öröknek. A múzeumot eleve a múzsáknak ajánlottam, így remélem elnyerte tetszésüket!

Neprajzi_Muzeum2

A látványos megvalósításon kívül milyen más innovatív megoldásokkal, eddig nem szokványos technikai repertoárral álltak elő a tervezésnél?
Már eleve a dimenzió nem szokványos. Minden épületnek van egy léptéke, ami a helyszínből fakad. A mesterséges völgy gondolata egy a hidakra jellemző kialakítást hozott létre a múzeum vonalvezetésében. De amíg például az Erzsébet híd fesztávja 297 méter és két végpontot jelöl, itt a felfelé ívelés miatt a végpont nem zár, hanem nyit.

 

Az ötvenhatos emlékmű tökéletesen belesimul a kompozícióba, mégis szembetűnőbbé válik jelenléte.
Központi szerepe nem véletlen. A szabadság, küzdelem ? a párbeszéd ígéretét megjelenítő emlékmű. A kialakítás lehetőséget teremt egy olyan tér megvalósulásához, ahol a két oldalon elhelyezkedő emberek egymásra tekinthetnek. Ebből következik, hogy nemcsak technológiai irányelvek, hanem politika fölötti eszméket, társadalmi elvárásokat, vágyakat leképező térmetaforikus kialakítás volt az elsődleges cél.

Mi ragadja meg az odalátogatót?
A fölfelé hajló homlokzat rétegessége évszázados kultúrakarakterek rétegeire utal. Pontosan 11 réteg van,ami az elmúlt 1100 évre emlékezik, Szent István királytól napjainkig. Kialakításában a szelíd láttatásra törekedtem.

jegypenztar


Mire lehet majd belül számítani?
Térfüzérek rendszerére. Kivájt barlanghoz hasonló a belső kialakítás. A tér szolgálja a műkincseket, de a műkincs is szolgálja a teret. Valóság és képzett tér párbeszédét keresi a perspektíva. Egypercestől a háromórás nézelődésre is alkalmas lesz a helyszín.

?Okos épület” lesz-e a Néprajzi Múzeum?
Manapság ez megkerülhetetlen. Az ifjúság virtuális térben történő megragadása segít, hogy a múzeumba is be tudjuk őket hívni, ezért virtuálisan is látogatható lesz az épület. A fizikai térteremtés ilyen módját rengeteg mobiltelefonos applikáció, GPS-es koordinátarendszer fogja támogatni. A világhálóval, okos rendszerekkel lesz összekötve a múzeum.

Neprajzi3


Mi segítette hozzá a sikerhez?
Olyan családból származom, ahol a műkincsek az élet szerves részei. Életem eleve a tárgyi kultúrában is megőrződött hagyomány tiszteletére épült. Ebbéli jártasságomat könnyen össze tudtam kapcsolni a Néprajzi Múzeum kihívásaival. Őseim molnárok voltak, mai napig megvannak a szerszámaik. A vizuális környezet részletgazdag apparátusával rendelkeztem gyerekkoromtól fogva, ezért a személyes kapcsolat tárgy és köztem hamar kialakult. Tervezésnél mély levegőt veszek, gondolatban elhelyezkedem a kulturális térben és alkotok. Ha jó irányba indul el a terv, akkor a tárgy ?megszólítottá válik”, és az elmémben kirajzolódó forma testet ölt a fizikai világban is. Ily módon ?önmagát tervezi meg az épület”, és én csak a bába vagyok, aki segít a világrahozatalban.

 

Építészeti szempontból milyen stílust képvisel? Kategorizálható-e, besorolható-e bármilyen ?izmusba”?
A hagyományhoz kötődöm, de az építész dolga az, hogy építsen, nem az, hogy valamilyen kötött struktúrához, adott formához kösse az épületet. Emberöltő felett gondolkodni, ez fontos. A teremtő pillanatnak túl kell jutni a fizikai megjelenésen, a költészettől, térpoétikától pedig nem szabad elszakadni az alkotás során.
 

A teljes interjú az MMA honlapján olvasható.

Fotók: napur.hu