Kálmán Imre szerette volna, ha alkotását a cirkuszban adják elő, hiszen az ottani atmoszférától kel életre az operett. Nos, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott premierből nem hiányzott a cirkusz atmoszférája, hangulata, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz világszínvonalú számokat hozott az előadásba. A darabot Szabó Máté rendezésében, a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatta a közönség. Aki nem vett jegyet a július 20-ai és 21-ei premierre, az se bánkódjon, hiszen a Cirkuszhercegnő szeptembertől a miskolci teátrum repertoárjára kerül.
A július 20-ai előadást megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne is, aki a szinhaz.org-nak elárulta: ?elterjedt, hogy az operett giccs, amit nem érdemes megnézni. Volt pár csodálatos előadás, de a kritikusok nem érdeklődtek, a komoly rendezők inkább az operával foglalkoztak. Szerencsére kiderült, mekkorát tévedtek: az utóbbi évek néhány fantasztikus előadást hozott a műfaj történetében.?
Kálmán Imre lánya megjegyezte: ?az apám műveit képtelenség megunni, imádom mindegyiket?, majd hozzátette: ?számomra mindegyik darabja főmű: romantikus, vicces, szépséges történetek, gazdag hangszereléssel, ami látványos színpadi megvalósítást kíván. Az új bemutatóknak köszönhetően az apám tovább él, és erre nagyon büszke vagyok. A magyar zenészek különösen értik az elképzelését: Pesten nagyobb tempóval játsszák a műveit, a hangok életre kelnek, felzeng a romantika? ? olvashatjuk a szinhaz.org-on. Kálmán Imre lányát a július 20-ai bemutatón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója fogadta.
Az ünnepi évadban az operett magyar nagymesterének egyik legjelentősebb, világszerte páratlan sikerrel játszott műve első alkalommal csendült fel a cirkuszi forgataggal benépesített szigeti színpadon. Bán Teodóra a produkció április 20-ai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a két színház bemutatója a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével készült. A három felvonásos operett főbb szerepeit Dobó Enikő, Eperjesi Erika, Szőcs Artur és Miller Zoltán játssza.
Bán Teodóra elmondta: az eredetileg német nyelven írt nagyoperettet először 1926-ban Bécsben láthatta a közönség, Kálmán Imre műve azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Mint kiemelte: a produkció zenei vezetője, karmestere Cser Ádám, koreográfusa Katona Gábor. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A darabban a cirkusz világa mögött felsejlik az arisztokrácia vonzó, de rejtett hazugságoktól sem mentes titokzatos élete, a tét pedig a mindent elsöprő és felülíró szenvedély, a tiltott, vágyott, de az életben meglehetősen ritka boldogság megtalálása ? áll a darab ismertetőjében.
Szabó Máté a sajtóeseményen kiemelte: olyan műről van szó, amelynek színpadra állításával sokat mondhatnak a színházi szakmáról, a cirkusz világán keresztül. ?Az emberi érzelemvilág legmélyebb és legkarakteresebb módján tudunk beszélni, egy izgalmas jelképrendszeren, az álarcon keresztül? ? mondta, majd hozzátette: a darab arra mutat rá, hogy az igazi szerelem, amelyre az ember vágyik, az az, amikor a maszk lekerül. Az artisták műsorszámai megemelik az előadás tétjét, metaforikus világát ? mondta rendező. A díszletről és a jelmezekről szólva elmondta: meg akarják mutatni a kulisszák mögötti világot is. A díszlet erős fémszerkezetből áll, amely egy cirkuszépületre utal. Ezek az elemek a második felvonásbeli palotában és a harmadik felvonásbeli hotelben is visszatérnek. Az előadás bármely pillanatában előbukkanhat egy bohóc ? jegyezte meg a rendező.
Az 1915-ben játszódó darabban korhű jelmezek jelennek meg, szélsőséges, költői túlzásokkal. A korból indultak ki, de a cirkusz világa lehetőséget ad arra, hogy a tervező szabadjára engedje fantáziáját ? tette hozzá. A darabban többször is láthatók a cirkuszi számok, amelyek az eredeti darabban nem jelennek meg, de ezúttal lehetőség van arra, hogy a színpad beforduljon és a közönség lássa őket ? mondta a rendező az MTI-nek, hozzátéve: a Fővárosi Nagycirkusz világszínvonalú számokat hozott az előadásba, magasra téve a mércét a színházi megvalósítás szempontjából is.
Forrás: Kultúra.hu/ szinhaz.org/ MTI/ szabadter.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
