Tiltólistás könyveket árvereznek

1945-ben egy országgyűlési rendelet végrehajtására hozták létre a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottságot. A bizottság 1946 végéig működött, és körülbelül négyezer könyv, illetve kétszázhatvan periodika került indexre. Köztük antiszemita művek éppúgy voltak, mint szovjetellenesek. De indexre kerültek az 1945-ben fasisztának tartott politikusok, még az életüket bemutató írások is. A több ezer könyv között természetesen voltak félrenyúlások vagy vitatható betiltások is, mára viszont ezeknek a tiltólistás könyveknek óriási keletje lett az aukciókon: egyes 1945 előtti kiadványok ára a többszörösére nőtt, egyesek gyűjtők külön ráálltak, hogy egy-egy (tiltó) katalógus összes könyvét be szeretnék gyűjteni – így aztán az árakat is felverik.

Az Antikvárium.hu árverésén szereplő emlékirat szerzője Bary József vizsgálóbíró, aki a Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán 1882–1883-ban lezajlott vérvádas per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták egyik főszereplője volt. Bary emlékiratában a védőügyvéd, Eötvös Károly szintén Tiszaeszlárról szóló, A nagy per című, az aukció tételei között is megtalálható háromkötetes művére reagált annak megjelenése után. Bary József könyve 1944-ben jelent meg újra, így lett tiltólistás.

A vád szerint a tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter meggyilkolásával gyanúsították meg. Az eset Európa-szerte nagy figyelmet keltett. Az ügy folyamán a Nyíregyházi Királyi Törvényszék elnöke Kornis Ferenc, a vizsgálóbíró Bary József volt. Az alperesek védelmét Eötvös Károly és védőtársai vállalták magukra, a per végül a vádlottak felmentésével végződött.

Bary emlékirata igazi keményvonalas antiszemita leírása a pernek és a vitáknak, nem véletlenül került a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945–1946-ban összeállított Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I–IV. címmel megnevezett zárolt könyvek hivatalos listájára.

„Magyarországon, egy emberöltőn át, ha e szót valaki véletlenül kimondta, mindenkinek – aki azt akarta, hogy felvilágosodott, művelt embernek tartsák – kötelessége volt pirulva és szégyenkezve másra terelni a szót, s a tiszaeszlári perről mint a magyarság nagy szégyenéről hallgatni, és másokra is hallgatást parancsolni. Nemcsak elfogult antiszemitának kiáltották ki, hanem egyenesen tudatlannak, elmaradottnak bélyegeztek meg mindenkit, aki nem osztotta a véleményt, hogy az a puszta tény, hogy a tiszaeszlári bűnper megindulhatott, a XIX. század szégyene, s ezt a szégyenfoltot minden magyar hazafinak kötelessége elrejteni, eltakarni. (…) Az ország politikai és gazdasági életében óriási szellemi és pénzhatalmával az utolsó évtizedek alatt nagy súlyra és jelentőségre emelkedett zsidóság óhajára és érdekében történt ez így” – írta Bary, aki meggyőződéssel vallotta, neki a „sakter védő”, azaz Eötvös Károly és Krúdy Gyula meseköltészetével és a korabeli zsidó felekezeti sajtó történelemhamisításával kellett szembeszállnia. Hatszáz oldalas könyve Eötvös művére adott válasz. A kiegyensúlyozás szabályai szerint A nagy peren kívül az aktuális aukció kínálatában szerepel több Eötvös Károly-kötet is.

Bary József, a nyomozást levezető vizsgálóbíró a nyíregyházi törvényszék aljegyzőjeként 24 évesen lett vizsgálóbíró a tiszaeszlári perben. Később vidéki városokban dolgozott, 1900-tól ítélőtáblai bíró, után pedig haláláig több éven keresztül törvényszéki elnök volt. 1914-ben megkapta a kúriai bíró címet; háromkötetes könyve végül csak halála után jelent meg. Ugyanabból a hagyatékból került elő a szintén Bary Józsefhez köthető, száznyolcvan névjegykártyából és gratuláló levelekből álló gyűjtemény, amit kúriai bíróvá való kinevezése alkalmából kapott.

Az egykori tiltólistás könyvek közül figyelmet érdemel még Apponyi Albert, gróf Berzeviczy Albert, Lukács György és további hat szerző Igazságot Magyarországnak! című 1928-as kötete a trianoni békeszerződésről, Egyedy Balázs Dénes Örök katonák című könyve, A „Rongyosok” hősi küzdelme és az 1940-es, a Birodalmi Külügyi Hivatal által kiadott Anglia rá akarta tenni kezét Norvégiára szemelvénygyűjtemény a IV. hivatalos német Fehér könyvből.

Egy nem tiltólistás, de még soha nem publikált mű is szerepel az árverésen: egy első világháborús visszaemlékezés.

Dr. Gergely Jenő harctéri naplója az 1916. április 5. és 1920. április 20. közötti időszakból tartalmaz részletes bejegyzéseket, főként az isonzói és az olasz front eseményeiből, fekete-fehér fotókkal, egy színes beragasztott képpel, illetve egy fekete-fehér térképvázlattal, amely az Isonzo alsó folyásánál lévő csatatereket ábrázolja.

„Monte Sabotino, 1916. IV. 5-én. Sohase jó utólag megemlékezést, impressziót leirni. Még a jó megjegyzők leirásaiból is hiányzik az első meglátás üdesége, a perc hangulata. Most mikor azt akarnám leirni, milyen körülmények között jöttünk el a Bocchéból, milyen érzés és hangulatvilágban, nem tudom kirekeszteni magamból azt a megnyugtató érzést, hogy jó fedezékben, sziklába vájt 'cavernában', asztal mellett, villanylámpa fényénél, tintával irhatom a sorokat és az asztalra teritőül helyezett újságlapról rémesen integetnek felém a nagy betük: nagy csaták a görzi hidfőnél, heves ágyuharc mindkét részről stb. Hiába nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Ezt azonban nem hittem előre s ami az iráskor a fő, megnyugtató érzésvilággal nem tudom majd pontosan lerögziteni egy nyugtalan kedélyvilág érzéseit.” (Részlet a naplóból)

Az Antikvárium.hu további árverési tételeiről, köztük egy eredeti Kazinczy-kötetről ebben a cikkünkben írtunk.

Nyitókép forrása: Karantén Művek