1. Kezdetben mérnöknek tanult
Szabó Lőrinc egészen fiatalon, az 1918-as évek elején teljesítette a hadiérettségit, majd március 15-től november elejéig katonai szolgálatot látott el. A frontok összeomlása után beiratkozott a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára, ám rövid idő után felismerte, hogy valódi érdeklődése az irodalom és a nyelvek felé húzza. Ennek hatására a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait magyar, német és latin szakon.
2. Egy nő vetett véget a barátságuknak
A költő egyetemi évei alatt Babits Mihály pártfogoltja lett, és 1923. július 2-án még lakásába is befogadta. A tanítvány-mentor viszony fokozatosan szoros barátsággá alakult, Babits pedig bevezette őt az irodalmi élet legjavába: fordításokkal bízta meg, és tagjává tette a Centrál kávéházban gyülekező írók asztaltársaságának. Szakmai kapcsolatuk és barátságuk mindvégig erősnek tűnt, Tanner Ilona (később Török Sophie) megjelenése azonban teljesen felborította a költők kapcsolatát. A sors különös fintora, hogy kezdetben Szabó Lőrinc udvarolt a hányatott sorsú lánynak, aki végül – egyes feljegyzések szerint közös megegyezéssel – mégis Babits Mihály felesége lett; ez egyben barátságuk végét is jelentette.
3. Hűtlenség
Szabó Lőrinc a Babits házasságkötése alkalmából rendezett baráti összejövetelen, a Víg Agglegényben ismerkedett meg Mikes Klárával, Mikes Lajos szerkesztő, műfordító lányával, akit a költő szilveszterkor feleségül is vett. Házasságuk korántsem volt felhőtlen, Szabó Lőrincné naplójából kiderül, hogy a költő házasságuk alatt többször is félrelépett:
A fiatal feleség fájdalmában többször is megpróbált véget vetni az életének: „1928-ban Lőrinc elment tőlem. Már úgy volt, hogy el is válunk. Mikesné Irma aludt akkor ott velem. Ő az egyik szobában, én a másikban. Beszélgettünk. S én közben szárazon, hogy ne hallja, hogy nyelek, nyeldestem az otthon lévő különféle gyógyszereket. És közben beszélgettünk. Aztán áthívott, hogy menjek oda hozzá aludni inkább, s én még ott is tovább folytattam az aszpirinek nyeldesését, de közben beszélgettünk. Éjjel aztán elkezdtem hányni. Utána három hónapig feküdtem a Siestában.”
4. Egy titkos szerelem tragikus vége
Szabó Lőrinc és Korzáti Erzsébet – a költő feleségének, Mikes Klárának legjobb barátnője – először 1921-ben találkozott, és szinte rögtön mély érzelmi kapcsolat alakult ki kettejük között. Mikes Klára csak jóval később szerzett tudomást a titkos kapcsolatról, naplójában erről a következőket írja: „Itt ismerte meg Lőrincet. Akkor már Vékesné volt. 1925-től tartott aztán. De én észre sem vettem, hogy valami szövődik köztük. Nem is lettem volna képes ilyet feltételezni. […] Valahol legbelül talán mégis tudtam. Pap Károlyné jött egyszer mondani, hogy látta csókolózni Bözsivel.” A két szerelmest Mikes Klára öngyilkossági kísérlete sem tudta visszatartani a további találkozásoktól, ugyan egy időre megszakították a kapcsolatot, később viszont ismét egymásra találtak. A 25 évig tartó viszonynak végül egy tragikus haláleset vetett véget: Korzáti Erzsébet öngyilkos lett. Ezután a költő bezárkózott és verseket írt, így született meg A huszonhatodik év – Lírai rekviem százhúsz szonettben című versciklus.
5. Nemcsak költő, hanem műfordító is
Szabó Lőrinc nemcsak önálló költői életművével, hanem kiemelkedő műfordítói munkásságával is maradandót alkotott. Olyan neves szerzők műveit ültette át magyarra, mint Shakespeare, Goethe, Baudelaire, Rilke és T. S. Eliot.
6. Politikai összetűzések
A második világháború alatt németbarát kijelentései miatt később éles kritikák érték. A háborút követően egy időre kiszorult az irodalmi életből, és csak az 1950-es évek végén térhetett vissza a publikáláshoz.
