Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján: Janovics
Kolozsvári Állami Magyar Színház, szeptember 25.
Ki volt Janovics Jenő? Színész, dráma- és színháztörténész, színházigazgató, rendező, forgatókönyvíró, filmproducer, művelődéspolitikus, de még inkább valaki olyan, akire ma azt mondjuk: visionary. Épített színházat, és az elsők között látta meg a film művészi lehetőségeit. Nagyszabású színházi és filmes tervei egybeforrtak Kolozsvárral, azonban részben valósulhattak meg, hiszen nem abban a korban élt, amikor a nagypolitikai játszmák ne hagytak volna nyomot a hétköznapokon. „Ahogy a(z Ifjú) Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics-féle »új formában«” – írja a bemutató elé a rendező, ifj. Vidnyánszky Attila.
Wéber Kata: Egy nő anatómiája
A Pieces of a Woman, Mundruczó Kornél filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet 2018-ban mutatott be a TR Warszawa, és két éve a Budapesti Tavaszi Fesztiválon láthatott a magyar közönség. A felkavaró történet főszereplőjének, Mayának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie, a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében. Meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni, ehhez azonban fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út. A darab nem csupán egy közép-európai családtörténet, de felkavaró vízió a modern nőkről, akik azért harcolnak, hogy maguk dönthessenek a saját életükről. Az előadás a Pesti Színházban látható Alföldi Róbert rendezésében.
Jánossy Lajos: Itt élet
Katona József Színház, október 11.
A Kamrában mutatják be Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című, 2023-ban megjelent regényének színpadi változatát, amelyet az író az előadás rendezőjével, a kortárs magyar drámák specialistájának (is) nevezhető Máté Gáborral szoros együttműködésben készít. A történet főhőse Pálfy Andris, az ő életét követhetjük az óvodától a főiskoláig a Kádár-rendszer utolsó húsz évében. A társadalmi tablóból kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete, megjelennek jellegzetes helyek és jellegzetes életutak, túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különféle módozatai.
Háy János: Délvidék
Pécsi Nemzeti Színház, október 12.
A színmű a pécsi színház felkérésére készült, ezért nem véletlen a cím. A Délvidék egy rendkívül szegény, részben elképzelt, részben valós része Magyarországnak, akár a jelen kortól függetlenül. Olyan hely, ahonnét a kitörés lehetetlen, ahol a szegénység öröklődik évszázadok óta, ahová döntéshozók legfeljebb négyévente szavazatot gyűjteni mennek, ahová azért érkeznek kívülről, hogy megnyugtassák a lelkiismeretüket, vagy megírják szociológiából vagy néprajzból a doktorijukat. A Délvidék vidám játék és szomorú látlelet azokról, akik a társadalom perifériájára sodródtak. A sorstragédiát, amely paradox módon a társadalmi ellentmondások komédiája is, Tóth András Ernő rendezi a Kamaraszínházban.
Lőrinczy Attila: Az üvegcipőn túl, avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét?
Miskolci Nemzeti Színház, február 1.
A Miskolci Nemzeti Színházban az előző évadban bemutatott Az üvegcipő című Molnár Ferenc-vígjáték ott ér véget, hogy a tizennyolc éves cselédlány, Irma, és a nála harminc évvel idősebb, morózus bútorrajzoló Sipos úr egymásra találnak. Tiszta sor, hibátlan happy end, kéz a kézben irány a boldogság... Ám a premiert követő banketten, amikor a Császár Pált játszó Tegyi Kornél és a Molnár-darab dramaturgja, a drámaíróként is jegyzett Lőrinczy Attila koccintott egyet a bemutató örömére, a fiatal színész felsóhajtott: „Hát, azért kíváncsi lennék, mi lesz ebből a szép szerelemből!” A drámaíró pedig azonnal érezte, hogy ragyogó ötletet kapott: nagyszerű lehetőség belegondolni abba, hogy közvetlen folytatásként, ugyanazokkal a szereplőkkel hogyan alakulhat tovább ez a különös szerelmi történet kettejükkel, valamint a rútul elhagyott idősödő Adéllal, a fiatal szívtipró Császár Pállal és a többiekkel. A darabot Keszég László rendezi.
Márton László: Jászai Mari feltámasztása
Pannon Várszínház, február 14.
A színmű a Covid-járvány idején játszódik. Főszereplőjének, Viktóriának, a gimnázium színjátszó szakkörét vezető tanárnőnek az az ötlete támad, hogy amíg nem próbálhatnak színpadon, írjanak közösen egy drámát Jászai Mari életéről. Miközben a darabot írják, Viktória mindinkább azonosul a legendás színésznővel. Tanulmányozza fontosabb szerepeit, közülük leginkább Médeia-alakítása hat rá, olyannyira, hogy magánéletében is megpróbálja felidézni, utánozni Médeiát, a nőiségében megalázott, becsapott asszonyt, ahogyan a régi nagy színésznő megjelenítette. Ezalatt viszont Viktória élete egyre inkább hasonlítani kezd Médeiáéhoz. Az előadást Szelle Dávid rendezi.
Maros András–Szálinger Balázs: Phil Collins
Soproni Petőfi Színház, február 15.
A zenés celebszatíra alaphelyzete az, hogy lecseréli dobosát a budafoki Különutas együttes. Mivel a korábbi dobos az együttes legjobb zenésze és legnépszerűbb tagja volt, ezért meglepő a váltás. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy Phil Collins, a hírnévbe belefásulva új élményekre vágyó világsztár egy neten látott szám alapján jelentkezik a Különutasnál. Bár a zenekar megosztott Phil Collinsszal kapcsolatban, azzal pontosan tisztában vannak, hogy a világhírű dobosra támaszkodva – aki Petőfi költeményei hatására megtanul magyarul – ők maguk is előbbre juthatnak. A darabot, amelyet a 2018-as POSZT-on felolvasó-színházi verzióban ismerhetett meg a közönség, Hargitai Iván rendezi.
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
1944-ben, amikor a városban megkezdődik a gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy sem a szomszédoknak, sem a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. Tompa Andrea azonos című regénye ennek a gyermeknek a sorsát követi végig, ahogy a főhős mindenféle kerülőutakon kerül kapcsolatba a saját történetével. A regényből Ari-Nagy Barbara dramaturg által készül színpadi szöveg, az előadás rendezője Gáspár Ildikó.
Háy János: A kutyatartó lány
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, március 21.
Háy János drámája (műfaja szerint tragikomédiája) egy kutyatartó lányról szól, és mint az Háynál már több esetben megtörtént, egy tárcából formálódott színdarabbá. Egy olyan művé, amely arról szól, milyen életproblémákkal küzd egy nő fiatalon és már nem olyan fiatalon. Arról, hogy milyen nehéz magányosnak lenni, anyának lenni és gyereknek lenni, hogy mennyire vagyunk kiszolgáltatva a párkapcsolatainknak, mennyire vágyunk boldognak lenni vagy egyszerűen csak normálisan élni. Mert miközben minden jól alakul, a végén valami mégis megmásít mindent. A Ruszt József Stúdiószínházban lesz a bemutató, az előadás rendezője Sipos Imre.
Varsányi Anna: A szent
Szegedi Nemzeti Színház, május 2.
A történet egy meg nem nevezett dunántúli faluban játszódik napjainkban. Gyula atya szerelemre lobban házvezetőnője, Jolán iránt, ezért felmentését kéri a papi szolgálat alól. Jolán bár hevesen viszonozza vőlegénye érzelmeit, nosztalgiával gondol régi közös életükre, amikor még virágokat rendezgetett a templomban. Gyulának sem könnyű az új élete. Egykori hívei rendületlenül a kiugrott papnál kopogtatnak, ha gyónni akarnak. A helyzetet tovább bonyolítja Marika, aki fáradhatatlanul hozza-viszi a híreket a faluban. Az előadás rendezője Alföldi Róbert, aki Az eprésző kislány „személyében” már vitt színre Varsányi Anna-darabot.
Budapest-triptichon a Jurányiban
2022-ben a főváros egyesítésének 150. évfordulójának alkalmából a Budapesti Művelődési Központ együttműködésben a Színházi Dramaturgok Céhével drámapályázatot hirdetett. A pályázat során olyan magyar nyelvű, prózai vagy zenés színpadi műveket vártak, amelyeknek témája összefüggésben áll Budapesttel mint helyszínnel vagy mint kulturális, történeti vagy identitásbeli kötődések és hagyományok hordozójával. A pályázatra több mint 80 pályamű érkezett, a második fordulóba 18-an jutottak be, a darabokat egy ötfős, színházi szakemberekből álló zsűri értékelte, és a legjobbnak ítélt nyolc mű kötetben is megjelent. A Jurányiban három díjazott darabot mutatnak be közülük: Pass Andrea Polaroid Budapest című művét a szerző rendezésében februárban, Kontos Miklós Stég című darabját Schwechtje Mihály rendezésében márciusban, Németh Ákos Más című drámáját Vajdai Vilmos színrevitelében áprilisban tűzik műsorra.
