10. John Hurt mint Joseph Merrick (Az elefántember)
Habár a nemrég elhunyt David Lynch második filmje egy Oscar-jelölést sem váltott díjra a nyolcból, mindenképp meg kell említeni a John Hurt és Anthony Hopkins főszereplésével készült mozit. Az előbbi által megformált Joseph Merrick létező személy volt, a viktoriánus Anglia „cirkuszi látványosságának” számított súlyos testi rendellenességei miatt, melyek kétéves kora körül jelentkeztek. Hurt maszkját és egyéb kinövéseit az igazi Merrick testének öntvényei nyomán készítették el; minden forgatási napon hét-nyolc órát töltöttek a színész sminkjével.
Az Oscar-eső ugyan elkerülte a filmet, Lynchék mégis történelmet írtak, hiszen Az elefántemberrel életre hívtak egy új díjkategóriát: az akadémiát bántotta, hogy nem ismerhette el a hihetetlen smink- és maszkmesteri tevékenységet, így létrehozták a legjobb sminkért járó elismerést, amelyet egy évvel később, 1982-ben adták át először. Nem vitatjuk a John Hurtöt átformáló szakemberek tehetségét, de ne felejtsük el, hogy a meghökkentő külső hatástalan maradt volna egy kompetens, a karakterrel teljesen azonosuló színész nélkül. Katt ide egy részletért a filmből!
9. Marion Cotillard mint Édith Piaf (Piaf)
A 2007-es év filmjeit díjazó Oscar-gálán először nyerte meg francia művész egy Franciaországban forgatott filmért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Marion Cotillard Édith Piafként pillanatok alatt világhírű lett, és nem is méltatlanul: remekül megbirkózott a nehezen megragadható karakterrel. A kihívást fokozta, hogy a legendás sanzonénekesnőt kamaszkorától egészen haláláig Cotillard alakította, így több különböző Édithet kellett eljátszania. A színésznő komoly kutatómunkát végzett: számos felvételt nézett meg Piafról, éjszakákon át figyelte éneklési stílusát, hogy majd a lehető leghitelesebben tátoghasson a dalok alatt. Az első pillanattól tudta, hogy nem utánozni akar, hanem oly módon magáévá tenni a figurát, hogy önmaga sem vész el teljesen. Az átalakulást segítette az ikonikus fekete ruha, a sajátos frizura és a smink – utóbbit szintén díjazta az akadémia.
8. Meryl Streep mint Margaret Thatcher (A Vaslady)
Készüljünk fel, lesz még néhány életrajzi film a listán, és nem véletlenül: egy valós személy megformálása sokkal kockázatosabb bármilyen fikcionális szerepnél, hiszen ott a viszonyítási alap, az „eredeti”. Meryl Streep is kemény fába vágta a fejszéjét, mikor elvállalta Margaret Thatcher szerepét Phyllida Lloyd 2011-es mozijában. A színésznő nemcsak a visszaemlékezéseken keresztül megjelenő, keménykezű és érvényesülni próbáló politikust alakítja hitelesen, de a magányos, demenciával küszködő öregasszonyt is. A film kritikai visszhangja vegyes volt, ám Streep zseniális teljesítménye végig vitán felül állt, így harmadjára is megkapta a legjobb színésznőnek járó Oscart, de a legjobb haj és smink kategóriáját is A Vaslady nyerte meg. Nincs min csodálkozni, Meryl Streep képtelen hibázni – másképp hogy lehetne ő az Oscar-történelem legtöbbször (21 alkalommal!) jelölt színésze?
7. Charlize Theron mint Aileen Wuornos (A rém)
Látványos kitörés a szőke szépség karakteréből. Theron mindent megtett, hogy ne skatulyázzák be – az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosaként leborotvált szemöldökkel és plusz tíz kilóval ejtette ámulatba a szakmát. A nehéz sorsú gyermekprostituáltból több férfi haláláért felelős bűnözővé váló nő filmre viteléért Theron elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart – Diane Keaton, Keisha Castle-Hughes, Naomi Watts és Samantha Morton elől happolva el a szobrot. Az előzetest itt nézhetjük meg.
Meg kell említenünk a 2019-es Botrányt is, ahol a színésznő Megyn Kelly riporterként brillírozott, a produkción dolgozó Kazu Hirót, Anne Morgant és Vivian Bakert pedig a legjobb hajért és sminkért díjazta az akadémia.
6. Matthew McConaughey mint Ron Woodroof (Mielőtt meghaltam)
A Mielőtt meghaltam forgatókönyve már 1992-ben kész volt, ám csak 2013-ban lett belőle film. Sajnálhatják a stúdiók, akik visszadobták a sztorit, mert a HIV-fertőzött Ron Woodroof életén alapuló mozi több szempontból történelmet írt főszereplőivel: amellett, hogy Matthew McConaughey-t abszolút váratlanul kiragadta a B kategóriás filmek világából, és korának legjobb színészei közé emelte, azon kevés film egyike lett, amelyek a legjobb férfi fő- és mellékszereplőnek járó Oscar-díjat is elhozták. Teljesen jogosan, hiszen mind a Woodroofot alakító McConaughey, mind a HIV-pozitív, drogfüggő transzvesztitát játszó Jared Leto elképesztő átalakulást vállaltak be a Jean-Marc Vallée rendezte filmért.
Matthew McConaughey körülbelül húsz kilót fogyott, rendkívül szigorú diétát tartott, és gyakran jeget rágott, hogy az evést imitálva csökkentse éhségérzetét. Emellett tanulmányozta az interjúkat, amiket Craig Borten forgatókönyvíró a valódi Woodrooffal készített annak halála előtt, így mélyen beleásta magát a megformálandó karakterbe. Jared Leto szintén ledobott jó pár kilót – nem először, hiszen korábban a Rekviem egy álomért emlékezetes főszerepéért is megtette ezt. Emellett a forgatás ideje alatt nem lépett ki szerepéből, és mindennap magassarkút húzott a minél hitelesebb alakítás végett.
5. Gary Oldman mint Winston Churchill (A legsötétebb óra)
Gary Oldman hatalmas átváltozóművész. Mindent el tud játszani, és ezzel gyakran megmenti a gyengébb filmeket, ahogy A legsötétebb órával is tette ezt. Joe Wright rendezése Winston Churchill miniszterelnökségének elejét mutatja be – kicsit didaktikusan, kicsit patetikusan. A cselekmény elhanyagolható – mintha a forgatókönyv eleve arra apellált volna, hogy Oldman majd elviszi a hátán a filmet. Természetesen így lett, ezt pedig a szakma is elismerte, mégpedig a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjjal. Beszédes, hogy a mozi ezenkívül csak a legjobb smink és haj kategóriáját nyerte meg, amelyek szintén a központi karakter lehengerlő jelenlétét fokozták. A legsötétebb óra Churchillje alkoholista, motyogó öregember, ugyanakkor mégiscsak az az államférfi, aki nélkül a szövetséges hatalmak nem nyerhették volna meg a második világháborút. Oldman a figura mindkét oldalát remekül hozza.
4. Robert De Niro mint Jake LaMotta (Dühöngő bika)
Korunk egyik legnagyobb színésze éveken át győzködte a rendezőként hasonló renoménak örvendő Martin Scorseset, hogy vigyék filmre Jake LaMotta középsúlyú ökölvívó történetét. A Dühöngő bika végül 1980-ban készült el, és habár ekkor vegyesen fogadta a kritika, mára kultfilmmé és a rendező–színész páros egyik leghíresebb darabjává vált. A főszerepet játszó De Niro közel egy éven át edzett LaMottával – a felkészülési periódus végére előbbi komoly izomkötegekkel gazdagodott, de az idősebb ökölvívót szerepeltető jelenetek kedvéért az egészségtelen hízástól sem rettent vissza. Néhány hónapra le is állt a forgatás, hogy elérhesse a megfelelő súlyt. A Dühöngő bikát nyolc Oscar-díjra jelölték, a férfi főszereplő és a vágás kategóriáját pedig meg is nyerte.
3. Joaquin Phoenix mint Joker (Joker)
Joker az egyik leghíresebb képregényes főgonosz; a nagy vásznon játszotta már Jack Nicholson, Heath Ledger és Jared Leto, a 2019-es, Todd Phillips rendezte eredetsztoriban pedig Joaquin Phoenix bújt az elmebeteg bohóc bőrébe. Több mint húsz kilót fogyott a szerep kedvéért, ami bevallása szerint mentális állapotát sem hagyta érintetlenül, kicsit ő maga is „megőrült”. Rengeteg videót nézett kényszeresen nevető emberekről, hogy életszerűen imitálja az idegrendszeri betegséget, amelynek hatására karaktere a legváratlanabb pillanatokban kezd rémisztően kacagni.
A Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlánnal díjazott film Joker „születésére” koncentrál: arra, hogyan lesz a sikertelen komikusból kíméletlen szociopata az előítéletek és a megbélyegzés hatására. Phoenix alakításával kiérdemelte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart, de a legjobb eredeti filmzene kategóriáját is a Joker nyerte. A folytatás az első részhez hasonlóan a Lidón debütált, kritikánk itt olvasható.
2. Brendan Fraser mint Charlie (A bálna)
Brendan Fraser nagy visszatérő – mikor már azt hittük, hogy a többéves csend végleges, akkorát játszott Darren Aronofsky kamaradrámájában, hogy csak pislogott a szakma. Egy homoszexuális középiskolai tanárt alakít, aki elhagyta családját szeretője kedvéért. Most, Alan halála után háromszáz kilóval és mélységes depresszióval küzd. Egy nap úgy dönt, helyrehozza a kapcsolatát 17 éves lányával.
A bálna Samuel D. Hunter színműve alapján készült. A velencei filmfesztiválon percekig tartó ovációval jutalmazták a filmet – az ünneplés nagy része kétségtelenül Fraser hihetetlenül érzékeny játékának szólt. A szerepben való feloldódást biztosan segítette az egészségtelen túlsúlyt jelző maszk és a közel 136 kilós protézis, melyek applikálása gyakran napi hat órát vett igénybe.
1. Christian Bale
Képtelenség egy Christian Bale-féle transzformációt választani, hiszen a színész filmről filmre változtatja testalkatát. Az Amerikai pszichóhoz kigyúrta magát, négy évvel később csontsoványra fogyott A gépész kedvéért, de Nolan Batman-trilógiájának első részére újra formába hozta magát. Nem sokkal később újabb fogyás következett: A harcos című film drogfüggő Dicky Eklundjának hiteles megformálásáért több mint tíz kilót adott le – utóbbit a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscarral díjazta az akadémia. 2013-ban újra jelölték, ezúttal főszereplői minőségben az Amerikai botrányért. David O. Russell rendező arra kérte Bale-t, hízzon kicsit, aki eleget is tett a feladatnak; a díj ezúttal elmaradt, a plusz húsz kiló azonban meghozta (negatív) eredményét: a színésznél porckorongsérv alakult ki. Utoljára 2018-ban az Alelnökért jelölték Bale-t, tegye fel a kezét, aki ráismer a színészre Dick Cheney-ként!
+1. Timothée Chalamet mint Bob Dylan (Sehol se otthon)
Az idei Oscar-szezon nagy esélyese James Mangold életrajzi filmje, amely Bob Dylan mesébe illően gyors felemelkedéséről mesél. A huszadik század meghatározó zenészét a 29 éves Timothée Chalamet alakítja, akit 2018-ban már jelöltek a legjobb férfi főszereplő kategóriájában a Szólíts a nevedenért. Dylan szerepére több mint öt éven át készült: megtanult gitározni és harmonikázni, de még a muzsikus számára fontos helyszínekre is ellátogatott, hogy megragadjon valamit személyiségéből. Kritikánkban így írtunk az átalakulásról:
„Közhelyes, de igaz, hogy Timothée Chalamet nem eljátssza Dylant, hanem teljesen átlényegül Dylanné: úgy beszél, úgy mozog, és – megkockáztatom – szinte úgy is énekel, mint az (a filmben elhangzó dalokat minden esetben a színészek adják elő). A karakter pontos visszaadásához persze hozzásegíti a smink, a haj és a jelmez is – mindhárom mesterien kivitelezett, az utóbbi kategóriában Oscar-díjra is jelölték a filmet. Chalamet szintén Oscar-jelölt játékának legnagyobb erénye, hogy megmutatja, de nem adja ki karakterét, megőrzi a titkait. Olyan embert mutat fel, aki nem akarja, hogy megismerjék, mert ha megismerik, felcímkézik, és a szabad művész számára minden címke újabb elvárás, amelynek meg kell felelnie.”
+2. Sebastian Stan mint Donald Trump (Apprentice - A Trump-sztori)
Szintén a legjobb férfi főszereplő kategóriájában versenyez idén a Golden Globe-díjas, román–amerikai származású színész. Először megrettent Donald Trump szerepétől, szerettei közül is többen kérték, ne vállalja el, rá azonban meglepően motiválóan hatottak a környezetéből érkező ellenvetések. A Marvel-univerzum Buckyjának fizikai és szellemi átlényegülését segítették a remek munkát végző sminkes szakemberek, valamint az a dietetikus, aki tanácsot adott Stannek a szerephez való hízással kapcsolatban: mivel Trump híresen antialkoholista, a színész sem szeretett volna az italhoz nyúlni a kívánt eredmény érdekében. Végül sok-sok ramen és szójaszósz fogyasztásával ért célt.
