József Attila szobra.jpg

Tízféleképp szólal meg a Tiszta szívvel Szegeden

József Attila Tiszta szívvel című költeményét adja elő március 25-én a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) központi épülete előtt tíz versmondó a mű megjelenésének centenáriuma alkalmából.

Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Irodájának vezetője felidézte, hogy József Attila 1924 szeptemberében kezdte meg tanulmányait magyar–francia–filozófia szakon a szegedi egyetemen. 1925. március 25-én a Szeged című napilapban jelent meg Tiszta szívvel című verse. A költemény által jobboldali körökben kiváltott tiltakozás miatt néhány nappal később Horger Antal nyelvészprofesszor eltanácsolta a tanári pályától. A verset szinte mindenki ismeri és szereti. Egy költemény születésének évfordulójáról pedig úgy lehet leginkább méltóképpen megemlékezni, ha előadjuk a verset – fogalmazott Tajti Gabriella.

A költeményt tízen, az egyetem és a város polgárai mondják el saját értelmezésükben, előadásmódjukban. A versmondók között lesz egyetemi oktató, hallgató, színész, tanár, zenész – közölte az irodavezető, aki maga is az előadók egyike. Hozzátette: a mű hallható majd klasszikus előadásmódban, megzenésítve és ritmusversként is. A rendezvényt a Dugonics téren, az egyetem központi épülete előtt tartják, ahol a szegediek ősszel és tavasszal, az egyetem kulturális fesztiváljainak idején rendszeresen hallhatnak verseket.

A képen József Attila szobra Szegeden, Varga Imre alkotása. A szegedi egyetem 1963-ban vette föl a költő nevét, egy évvel később avatták föl egész alakos szobrát.

Ez is érdekelheti

Emlékházak és emlékszobák költészet napi kirándulásokhoz

A magyar költészet napján – József Attila születésnapján, április 11-én – irodalmi estek, könyvbemutatók és más ünnepi rendezvények várják a versbarátokat szerte az országban, de jó idő esetén akár kedvenc költőnk emlékházát is felkereshetjük. Ezekből mutatunk most néhányat.

11+1 irodalmi funfact a költészet napjára

A magyar irodalomról ritkán jut eszünkbe temetőbe zárt szerelmespár, megsértődött költőből lett párbajhős vagy régi családi palacsintareceptek.

A nap, amikor a magyar verseké a főszerep

Április 11. kiemelt dátumnak számít az irodalomkedvelők körében: 1964 óta ekkor – József Attila születésnapján – ünnepeljük a magyar költészet napját, országszerte izgalmas programokkal tisztelegve költők és költeményeik előtt. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik a Kultúrapont is jeles eseményeket bemutató képregénysorozatának második darabjával.

Április 11-én történt

Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.