Törzsi rítusoktól a reneszánszig

Mi is a zenés színház? Az anyák napi köszöntő az óvodában. Mikor a törzsfőnök a harcosok táncának gyűrűjében esőért, termékenységért kiált az égre. Pierrot, a szomorú bohóc holdbéli éneke is zenés színház. És Plácido Domingo is zenés színházat játszik Radames vagy Lohengrin jelmezében. A Napkirály udvarában olykor több százan táncoltak, zenéltek, alakoskodtak Lully mester vezényletére: zenés színház! A napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbb műfaj számos művészeti ág szimbiózisa, hiszen a szöveg, a dallam, a ritmus, a mozgás és a látvány egysége alakítja ki azt a képet, amelyet a közönség katarzisként dolgoz fel. A sorozat előadói a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztályának tehetséges növendékei, akik maguk alakítják-énekelik a négy részes sorozat változatos szerepeit: a 12. századi szerzetesek kórusát éppúgy, mint a romantikus operák hőseit, vagy a Broadway-musicalek szereplőit.

Az első rész a zenés színház kezdeti formáit ? a rítust és szertartást ? veszi sorra, hiszen ezek lényegi elemei mindig színházi természetűek. Aztán pedig az európai előadóművészet gyökereit kutatják: hogyan teremti meg a magára eszmélő ember a zene, a költészet, a tánc, a látvány egységét, hogyan vezérli mindezt a szellem és az érzelmek legfőbb mozgatója, a játék. A zenés színház kalandos története a történelem előtti időben kezdődik, és az első előadás témája a reneszánsz művészet koráig tart, amelynek természetesen lesz folytatása.

A háttéranyagból megtudhatjuk, hogy az őskorban a törzsek életében a zenélés nem volt önálló művészi tevékenység, elválaszthatatlanul összekapcsolódott a közösség kultuszaival, mágikus szertartásaival. Formáit az alkalom szabta meg: holdtölte, ifjak avatása, ősök idézése. A nagy ókori zenekultúrák között előkelő helyet foglalt el Hellász viszonylag későn kialakult, a korábban létrejött égei civilizációk (Fönícia, Mezopotámia, Egyiptom) zenélési szokásaiból is táplálkozó kultúrája. A homéroszi hősköltemények gazdagok népi jelenetekben, hivatásos, pengetős hangszerrel verselő énekmondókban, azaz rapszódoszokban; de szó esik majd az előadáson a szereplők által megszólaltatott hősi énekekről, szertartásokról, gyászdalokról is. A középkor kapcsán hallhatunk többek között a körmenetről, a passiójátékról, a laudáról, a vásári komédiáról. Reneszánsz vizekre evezve pedig megismerkedhetünk a madrigál műfajával és a pásztorjátékkal is.

2016. december 6., 10:30 (iskolai csoportoknak); 18:00

A zenés színpad világa I. ? A törzsi rítusoktól a reneszánszig

Fesztivál Színház