Interjú Erős Kingával, a Magyar Írószövetség frissen megválasztott elnökével.

„A Szentmártoni Jánossal végzett munkát szeretném folytatni, hasonló szellemiségben. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a tehetséges alkotókért és műveik közvetett vagy közvetlen népszerűsítéséért, író pályájuk méltó elismeréséért szeretnék munkálkodni” – mondja az új elnök. Terveiről, intézményi átalakításokról és egyéb érdekességekről kérdeztük őt.

Hogyan fogadta, hogy Önt választották a Magyar Írószövetség elnökének? Hosszú út vezetett addig, hogy ilyen súlyú feladatra vállalkozzon?

Nagyon felemelő volt látni, hogy milyen széles körű szakmai összefogás eredményezte ezt a döntést.  Tíz éve annak, hogy az írószövetségben dolgozom, az elmúlt kilenc évben titkárként, majd 2016-tól elnökségi tagként segítettem Szentmártoni János munkáját. Nagyon jól ismerem az intézményt, ezért is mertem vállalkozni erre a feladatra.

Mint említette, mostanáig a szervezet
titkári teendőit látta el. Milyen sikerekről, eredményekről tudna beszámolni,
amik nagyot lendítettek az intézmény színvonalán, elismertségén?

Az elmúlt kilenc évben nem csupán érdekvédelmi és kultúrdiplomáciai feladatokat láttunk el, hanem sok tekintetben megújult az írószövetség. Számos kortárs irodalmat népszerűsítő programot szerveztünk, kezdeményeztük a Magyar Széppróza Napját, méltóképpen, sokszínű rendezvényekkel vettünk részt az Arany János Emlékévben. Az 1956-os forradalom 60. évfordulóját is olyan lendületes programokkal színesítettük, mint az épületfestészet, vagy éppen flashmobokat szerveztünk fiatalokkal. Összességében azt kell mondanom, hogy nyitottunk az olvasók felé azzal, hogy becsatlakoztunk országos fesztiválokba, így évek óta jelen vagyunk a Művészetek Völgyében, az Ars Sacra fesztiválon és a Múzeumok Éjszakáján. Ezeken a rendezvényeken kortárs és klasszikus alkotókat, műveket népszerűsítünk, sokszor a társművészetek bevonásával.

Az elmúlt években sok frissítésen ment át az írószövetség. Az első időszakban milyen tervekkel, újdonságokkal készül, várható gyökeres átalakítás, bővítés?

Elnöki programom a folytonosságot hangsúlyozta. A Szentmártoni Jánossal végzett munkát szeretném folytatni, hasonló szellemiségben. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a tehetséges alkotókért és műveik közvetett vagy közvetlen népszerűsítéséért, író pályájuk méltó elismeréséért szeretnék munkálkodni.

„Mindez lehetőséget kínál arra is, hogy
figyelmünket a fővárosról vidéki helyszínekre koncentrálhassuk, s megerősítsük
vidéki és határon túli jelenlétünket, színes, tartalmas programokkal” –
nyilatkozta nemrég. Beszélne erről bővebben?

Az írószövetség Bajza utcai székházának felújítása előreláthatóan időben lefedi elnöki ciklusomat. Ezt az időszakot szeretném a vidéki jelenlétünk megerősítésére szánni. Szerencsére több olyan írótársunk van, akik tettre készek, az ország különböző pontjain élnek, kiváló helyismerettel rendelkeznek. Az ő bevonásukkal szeretném kidolgozni éves bontásban azt a konkrét tervet, amelyet tavasztól kezdenénk megvalósítani annak érdekében, hogy minél több és színesebb, a kortárs írókat és irodalmat népszerűsítő program valósulhasson meg vidéken.

Tervezik, hogy jobban bevonják a fiatalokat az írószövetség munkájába?

Ez hosszú távon az írószövetség megmaradásának a záloga. 2020 tavaszától szeretném, ha elindulna a Junior írócsoport, vagány, fiatalos programokkal, műhelymunkával kiegészítve annak érdekében, hogy minél vonzóbbá tegyük az intézményt az új nemzedékek számára.

Gondolkodnak valamilyen együttműködésben
a meglévőkön túl más intézményekkel?

Nyitottak vagyunk minden jószándékú és kulturális értéket hordozó kezdeményezés irányában. A napokban fűztük szorosabbra kapcsolatunkat a Versünnep fesztivállal annak érdekében, hogy kölcsönösen segítsük egymás munkáját, ami végső soron a költészet, a versolvasás népszerűsítését jelenti.

Kritikai munkásságáért idén József
Attila-díjban részesült. Nem tart attól, hogy az új feladatok miatt ez a
tevékenysége háttérbe szorul?

Ez a tevékenységem eddig is háttérbe szorult, nem gondolom, hogy lényegi változás történne. Figyelmem az utóbbi két évben a filmezés irányába is fordult. Ugyanakkor hosszabb kihagyás után novemberben új kötetem jelent meg, most pedig egy ismeretlen költőnő, Hadik Etelka munkásságát és életútját kutatom, s remélem, legkésőbb könyvhétre megjelentethetem verseit egy kísérőtanulmánnyal együtt.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond