Különleges világítást kapott Traianus császár piaca

A Traianus császár által építtetett és az ókori Róma egyik történelmi és építészeti jelképének számító piac új díszkivilágítást kapott, amelynek fényeit Roberto Gualtieri főpolgármester kapcsolta fel csütörtök este.

Stockphoto - Mercati di Traiano - Róma - Olaszország. Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

Az olasz főváros nevezetességei egymás után kapnak új díszkivilágítást. A Szent Péter-bazilika és a Caracalla-fürdők után most a Traianus császár nevét viselő piac került sorra. A második században emelt vásárcsarnok a kor sztárépítésze, Apollodórosz tervei alapján készült.

A többemeletes épületegyüttest 259 meleg fényű reflektor világítja meg mostantól, sötétedéstől a reggeli órákig. A Roma Tre egyetem építészeti karán kidolgozott új generációs fénytechnológia nem invazív, úgynevezett művészeti világítást ad az ókori falfelületeknek, vagyis „életre kelti a nappali fényben nem látható legkisebb részleteket, színárnyalatokat” – hangoztatta a világítást biztosító Acea római energiaszolgáltató elnöke, Barbara Marinali.

A világítást felkapcsoló Roberto Gualtieri főpolgármester az MTI-nek úgy nyilatkozott, Róma 65 millió eurót szán a főbb látványosságok kivilágításának megújítására. Hangsúlyozta, hogy a világítótestek a korábbi lámpáknál 35 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak.

„Az ókori városközpont és a római külkerületek számos pontja egyaránt új fényt kap: így a látogatók nemcsak nappal, hanem sötétben is élvezhetik a műemlékek szépségét. A díszkivilágítás lendületet adhat az esti órák idegenforgalmának, főleg nyáron, amikor a forróságot kellemesebb sétálóidő váltja fel” – mutatott rá Gualtieri, aki szerint az esti kivilágítás a közbiztonságot is növeli.

Ez is érdekelheti

A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja

A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén

Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.

A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin

Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.