Batykó Róbert festészeti programját az elmúlt húsz év során az absztrakció és a figuratív tendenciák közötti folyamatos átjárások jellemezték. Az acb Galériában látható Képcsapda című tárlaton a legújabb festményciklus alkotásai – Batykó művészetének egyik meghatározó elemeként – a fogyasztói kultúra hipnotikus vizuális erejére is reflektálnak. Mindemellett a képzőművészet önreflexív, önreferenciális témái (például tubusból kinyomódó festékmassza), a kiégés társadalmi és egzisztenciális motívumai (leégett gyufaszál, tűz, láva), a lelassulás metaforái és a tudattalan szürrealista szimbólumai (különleges mélytengeri lények) vagy épp az ipari termelés mechanikus természetére vonatkozó utalások (különböző eszközök és gépek alkatrészei) egyaránt megjelennek a festményeken.
Erményi Mátyás fókusza korábbi sorozataihoz hasonlóan most is egyetlen tárgytípusra esik: könyvekre − olyan tárgyakra, amelyek minden háztartásban jelen vannak. A felnagyított és megfestett könyvborítókon elmosódik minden szöveges részlet, az alkotó a képi jelekre irányítja a figyelmet. A könyv-festmények többek egyszerű tanulmányoknál; az elmosott, homályos képcímek, az elrejtett személyes utalások, a művész által a kompozíciókban megváltoztatott fókuszpontok és a méretbeli léptékváltás mind átformálja a másolás tárgyát − akár egy könyvet a szamárfülek és a kézzel írott lábjegyzetek. A Könyvek, amiket el kellett volna olvasnom az acb Attachmentben látható.
Keresztes Zsófia és Antalka Zsófia különleges páros kiállításukat, a Minótauruszt az acb Plus terébe komponálták. Bár eltérő médiumban alkotnak, felületeik rendkívül aprólékos kidolgozottsága okán műveik egy platformon osztoznak. Míg az idei Velencei Biennálén Magyarországot képviselő Keresztes esetében az előbbi vonást leginkább a plasztikáit borító színes, egyedi mozaikjai fémjelzik, addig Antalka apró gyöngyökből monumentális függönyöket fűz össze. Gondolatmenetük kiindulópontja a görög mitológia knósszoszi labirintusa és az abba zárt Minótaurusz alakja. Keresztes és Antalka a kultúrtörténet során kialakult férfiközpontú mitologikus keretet saját női szempontjaik számára sajátították ki, így a labirintus egyúttal a női szerepek szimbolikus helyévé is átalakul.
Mindhárom tárlat április 19-ig látogatható.
