Tudomány
Feltárják a Hatvan-nagygombosi római kori őrállomást
A Magyar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a hatvani Hatvany Lajos Múzeum augusztus 30-án megállapodást kötött, hogy a Hatvan-Nagygomboson található római kori őrállomás régészeti feltárása megindulhasson.
Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák költöztek a Biodómba
Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák kerültek a Biodóm szabadtéri kifutóiba. Az állatokat péntektől már a közönség is megnézheti az új helyszínen.
Mihályi Gáborról szóló film nyerte a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét
A Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány 2013-ban indította el a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amely 2023 óta a Néprajzi Múzeum szervezésében valósul meg a kalotaszegi Sztánán. A felnőtt kategória első díját Sztanó Hédi „Én színházban gondolkodom..." – Mihályi Gábor koreográfus portréja című filmje nyerte.
Rovarok támadták meg a trafalgari csata győztes brit hadihajóját
A Victory nevű hadihajó túlélte Napóleon ágyúit, a trafalgari csatát, egy második világháborús bombát és a lebontására irányuló terveket, most azonban ismét halálos veszélyben forog: rovarok támadták meg a faszerkezetét.
A Nobel-díjas kémikus, akiről még aszteroidát is elneveztek
Százötven éve, 1874. augusztus 27-én született Carl Bosch Nobel-díjas német kémikus, mérnök, az ipari ammóniagyártás kidolgozója, az IG Farben vállalat alapítója.
A statisztikai adatokból kiderül, mikor várható földrengés Magyarországon
Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint ötven-hetven évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.
Komposztálás a tízemeletesek árnyékában
Panelházak árnyékában bújik meg Zugló első közösségi kertje, a 10 éve működő Zsálya Kert. Városlakók is megtapasztalhatják itt a kertészkedés élményét – mi pedig megtanulhatunk komposztálni a Petőfi Akadémia videójából.
Ahol a Bakonydraco, a barázdás bálna és a házi méh együtt emlékeztet az élet sokszínűségére
A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításai átfogó képet adnak a természet lenyűgöző változatosságáról, de a szövegközpontúság még mindig dominál.
A New York-i Metropolitan is visszaadta lopott kambodzsai műtárgyait
Hetven ősi khmer műkincset kapott vissza Kambodzsa külföldi múzeumoktól és műgyűjteményektől. Egyes darabokat önként küldtek vissza a gyűjtemények, másokat tárgyalásos vagy jogi úton szereztek vissza.
Brigetióban nagyobb sztár volt egy római költő, mint ma Taylor Swift
Számadó Emese régész, történész, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója több mint harminc éve kutatja Brigetio, a római katonai és polgárváros két évezredes maradványait.
A régész hallgató fémdetektorral találta meg a viking kincset
Az aarhusi Moesgaard Múzeum tájékoztatása szerint a 22 éves Gustav Bruunsgaard hét ritka ezüst karperecre bukkant.
Elhunyt Losonczi Ágnes szociológus
Életének 96. évében elhunyt Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas szociológus, a magyar szociológia iskolateremtő alakja. Losonczi Ágnes hétfőn hunyt el – tudatta a család az MTI-vel.
Krausz Ferenc kapta a Magyar Szent István-rendet
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.
Már a rómaiak is jártak gyorsétterembe
Az úgynevezett thermopoliumokban gyorsan elfogyasztható és megfizethető ételeket szolgáltak fel.
Nemzetközi konferenciát tartanak a Skanzenben
Augusztus 19–22. között a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tartja közgyűlését és nemzetközi tanácskozását az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (AEOM). A konferencia az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében indult hazai kulturális programsorozat része.
Kinyomtatták a Gizella-kápolna nyolcszáz éves sárkányait
Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb épületében, a Gizella-kápolnában. 2025 nyarára a 13. századi, kétszintes palotakápolna alsó szintje mellett az eddig nem látogatható emeleti részt is megnyitják a látogatók előtt az ünnepi alkalmakon.