A magyar kultúra szerves része, hogy a különböző tájegységeken milyen gyümölcsök teremnek. Régi nagyjainak írásaiban és életében is találkozhatunk velük, gondoljunk csak Petőfi körtefájára.
A tündérkert a Czuczor–Fogarasi-nagyszótár szerint az a „mesebeli bűvös, csodás kert, melyben tündérek szállongnak, csodanövények díszlenek, amilyen pl. az Árgilus históriájában leírt kert”. A valóságos Tündérkert pedig a Prima Primissima díjas Kovács Gyuláé Göcsejben, régi magyar gyümölcsfafajták 3500 példányával. Kovács előbb szűkebb pátriája, a Göcsej pusztuló gyümölcsfáinak mentésébe kezdett, aztán az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a tevékenységét. A mai Tündérkert, a gyümölcsészet felvirágoztatásának gondolata bő harminc éve született meg benne. Azóta páratlan anyagi és szellemi forrás lett belőle. Kovács alapította a Tündérkert-mozgalmat, amely mára több mint ötszáz tündérkertet létesített hazánkban és a környező országokban – az alapító munkájához időközben Ambrus Lajos író és Szarvas József színész is csatlakozott.
Az idei Tündérkerti napnak a Nemzeti Színház adott otthont. Ebből az alkalomból mutatták be a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című könyvsorozat első kötetét is. A frissen megjelent kiadványról Kovács Gyula és Ambrus Lajos szerzők, valamint Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélgetett.
Demeter Szilárd a könyvbemutatón hangsúlyozta: „A Petőfi Kulturális Ügynökség kultúrafelfogása tágabb, teljesebb, mint hogy a kultúrát szűken csak a művészetekre értsük. Ennek mentén pártfogol, támogat minden olyat, ami a hétköznapi életünkben segítséget, fogódzót nyújt és megemel, jobb magyarokká tesz bennünket. Így értettük meg a Kárpát-medence szerte létrejött Tündérkert mozgalmat. És azt láttuk, hogy van egy mély, felszín alatti fogásokat találó hálózat, ami úgy éli meg saját valóságát, ahogy azt kell, nem csak ahogy lehet. Ebből a különbségből születnek az olyan művek, mint a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből.”
Ambrus Lajos, a könyv egyik szerzője arra világított rá, hogy egy tájat meg kell érteni, mert a táj egy olyan egység, ahol élünk. Ez sokkal több egy földrajzi fogalomnál, geológiánál, botanikánál. Mindenkinek a saját táját kell megérteni, hogy jobban tudjuk művelni saját dolgainkat – mutatott rá. „Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben” – vallja Kovács Gyula, a könyv társszerzője, Makovecz-díjas gyümölcstermesztő, pomológus. Kovács Gyula a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajták megmentésének céljából megalakuló Tündérkert alapítója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb területen körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz, ezzel Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.
A Tündérkert mozgalom gyümölcsészeti örökségünk megőrzése mellett a népi tudás, így például a gasztronómiai és a népi gyógyászatban felhalmozott ismeretek, praktikák átmentésében határozza meg feladatát, kulturális értékeink sokoldalú megközelítése így válik lehetségessé a hálózaton belül. A hálózat és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésének alapját a missziók hasonlósága képezi.
A közös értékeket képviselő munkához kapcsolódik a Parasztakadémia, melynek oktatóvideói, tanfolyamai és rendezvényei ma már több szászezer embert szólítanak meg. Ennek megálmodója Rózsa Péter biogazda, aki az évek során szerzett tapasztalatait és felhalmozott tudását osztja meg másokkal, hogy az ősi magyar gazdálkodás kincsestárhoz egyre többen hozzáférjenek. Rózsa Péter szerint a modern biogazdálkodás gyökerei már a magyar paraszti kultúrában megtalálhatóak, ezért segítségükkel a múlt hagyományainak gondos ápolása révén gyümölcsöző jelent és gazdag jövőt teremthetünk a Kárpát-medencében.
Ehhez kacsolódóan indít a Petőfi Kulturális Ügynökség április 1-jétől Petőfi Akadémia címmel videósorozatot a Kultúra.hu YouTube-csatornáján. A kisfilmek őseink feledésbe merült tudásanyagát idézik fel számunkra – ismereteket szerezhetünk a kenyérsütésről, gyümölcsfametszésről, kézműveskedésről, továbbá közelebb kerülhetünk a népi mesemondás művészetéhez és hagyományaihoz is. A hétfőnként jelentkező sorozat ezt a tudásanyagot szórakoztató módon igyekszik átadni, fókuszba helyezve a természettel együtt élő és azt okosan használó ember kultúrájának élményszerű megismertetését.
Ezek alapján a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből beavatás. Tudomány, de a költői fajtából. Óda a gyümölcsökhöz, a nagyszerű pomológiai hagyományainkhoz. Meditációra hívó képeskönyv, amely megérteti, hogy ha ízeinkben szegényedünk, kultúránkban és létünkben szegényedünk – ő viszont a gazdagságunkra akar ráébreszteni. A magyar gyümölcsismeret és gyümölcstermesztés világába invitál, képeinek és leírásainak hangulatával egyaránt élményszerűen, lelkesítően. Régi nagyjainkról és kedvenc fáikról szóló anekdotákkal érteti meg, hogy a gyümölcsök felől a teljes magyar történelem és kultúra gazdagsága megközelíthetővé válik, ez a mi régi-új idővonalunk. Évszázadok tudását közvetíti, mégsem múltba révedő, hanem a kert-Magyarország megvalósíthatóságában gondolkodó, „kertemberi” becsvágyunkat felkeltő olvasmány.
A program része volt Kovács László és Madár Helga keramikusművészek, majd Hegedűs Endre festőművész kiállításának megnyitója is. A közönséget ezután Szokolay Dongó Balázs és a Corpus Harsona Quartet koncertje szórakoztatta. A szervezők a legkisebb látogatókra is gondoltak: a Mese, ének, homokrajz, nem csak gyerekeknek! című előadás nekik és szüleiknek szólt.
A Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című könyvről itt írtunk. A könyvet a Kortárs Kiadó webáruházából lehet megrendelni.
Fotók: Bach Máté és Antal Dániel / Kultúra.hu
