Emberi-agy-AFP-Science-Photo-Library-via-AFP.jpg

Új információkat tudtak meg az agy egyik fontos részéről magyar kutatók

Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.

A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleményében. A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain.

Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismeretek továbbra is hiányosak. Ennek oka, hogy a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb három és fél órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.

A HUN-REN KOKI kutatócsoportja Nyiri Gábor vezetésével sztereológiai módszereket alkalmazva becsülte meg három fő gátlósejtcsoport teljes sejtszámát az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Emellett háromdimenziós elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével a hippokampuszban található összes gátló szinapszis számát is meghatározták. A kutatók a vizsgálatokhoz szükséges kiváló minőségű mintákat a HUN-REN KOKI Humán Agyszövet Laboratóriumának, valamint a tatabányai Szent Borbála Kórház Patológiai Osztályának közreműködésével szerezték be.

Ezek az eredmények fontos adatokat szolgáltatnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez és összetett szabályozási dinamikájának megértéséhez, amelyek pedig olyan betegségek kutatásában nyújthatnak nagy segítséget, mint a skizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór, mivel ezek mind összefüggésben állnak az interneuronok működési zavaraival. Továbbá számos neurológiai és pszichiátriai rendellenesség is az itt található gátlóidegsejt-csoportokhoz köthető, így e rendellenességek hatékonyabb terápiáinak kidolgozását szintén segíti a hippokampusz működésének jobb megértése.

A HUN-REN KOKI kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience című szaklap márciusi számának címlapján jelent meg.

Ez is érdekelheti

Bajáról mérik az űrszemét mennyiségét

Új műszerek segítik az űrszemét megfigyelését és az ezek által jelentett veszély előrejelzését a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bajai Obszervatóriumában, ahol három egyforma távcsővel a nyolc-tíz centiméteres darabok pályáját is vizsgálni tudják.

Az európaiak egyharmada bízik meg a mesterséges intelligencia segítségével végzett kutatásokban

Az európaiak többsége hasznosnak tartja a tudomány és a technológia támogatását, azonban csak egyharmaduk bízik meg a mesterséges intelligencia (MI) segítségével végzett tudományos kutatások eredményében – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült Eurobarométer-felmérésből, amelyet Brüsszelben tettek közzé.

Az emlékek megszületésétől a memóriazavarok kezeléséig

Új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében egy új magyar felfedezés. Egy hazai fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.