A templomhajó külső, északi oldalán egy falmélyedésben két jelenet is kirajzolódik: az egyik a királyok imádása (bár helyszűke miatt itt csak egy király járul a Kisjézust ölében tartó Szűz Mária elé), míg a másik töredéken a hitetlen Tamásnak sebeit feltáró Krisztus szerepel – magyarázta a Székelyhonnak Jánó Mihály művészettörténész, aki közösségi oldalán adott hírt a felfedezésről.
A szakember szerint az is ritkaságnak számít, hogy kívül vannak ezek a falképek, de maga a kompozíció is érdekes. Festőjük ugyanaz, aki a középkori templom belső falain korábban felfedezett, Szent László-legendát ábrázoló freskókat is kivitelezte – mondta Jánó Mihály. A művészettörténész kifejezte reményét, hogy a külső falon feltárt további festményrészletek is összeállnak majd értelmezhető, olvasható jelenetekké.
Szacsván a Romániának szánt európai uniós helyreállítási alapokból sikeresen megpályázott 2,4 millió eurós támogatásból folytatódnak a kis református templom korában megkezdett szerkezetmegerősítési és felújítási munkálatai. A Székelyhon felidézte: a középkori templom a korábban már részben feltárt, Szent László-legendához tartozó belső falképeknek köszönhetően vált az országosan kiemelt figyelmet és finanszírozást élvező Szent László-út egyik helyszínévé, amely egyike a Hívogató Románia-programba belefoglalt 12 kulturális-turisztikai útvonalnak.
A Háromszék című lap Dombora Lehel polgármester és Dezső László Levente református lelkész tájékoztatása alapján tavaly részletes riportban számolt be arról, hogy az Országos Helyreállítási Programnál (PNRR) elnyert támogatásnak köszönhetően a 14. századi szacsvai műemlék templomnál teljes körű restaurálás kezdődött, a támogatás pedig arra is elegendő, hogy a régi, omladozó paplak helyett egy szálláshelyként üzemelő látogatóközpontot is építsenek a szomszédos területen.
A templom történetéről, művészettörténeti és építészeti értékeiről Jánó Mihály 2012-ben közölt tanulmányt. Szacsva település 14. századi meglétét nem igazolták okleveles források, ám a falfestmények tanúsága szerint a falu temploma már a 14. században állt, amely szentéllyel rendelkezett, de az is egyértelmű, hogy később ezt többször átépítették. A templomot leginkább a 18. századi festett virághímes kazettás mennyezete miatt tartották számon, ennek köszönhetően került a védett műemléki listára is, de 2000-ben Jánó Mihály művészettörténész és Kiss Lóránd falkép-restaurátor a hajó belsejének északi falfelületén, egy 14. századi, másfél méteres falfestménytöredéket tártak fel, amelyen a középkori magyar falfestészet sajátos ikonográfiai témájának, a Szent László-legendának Üldözés jelenete látható.
