Újabb különleges leletek kerültek elő egyiptomi sírokból

Egyéb

Halotti maszkok, istenszobor, alabástromtábla és egy múmia – többek között ezekre a leletekre bukkantak a közelmúltban régészek az 1800–4800 éves sírok feltárása közben Egyiptomban.

A japán Kanazavai Egyetem kutatói munkatársai Észak-Szakkarában, Kairótól mintegy harminc kilométerre végeztek feltárást, ahol jelentős mennyiségű és különös fontosságú leletegyüttesre bukkantak.

Az előkerült színes múmiamaszkok valószínűleg a római korból, a Kr. e. 29 és Kr. u. 641 közötti periódusból származnak – ismertette a feltárás eredményét a National Geographic. A cikkből kiderül, hogy a kutatók találtak egy Harpokratész-szobrot, aki egy gyermekszerű, a csendhez kötődő istenség volt. A figura egy gonosz szellemet jelképező libán lovagol, ezzel jelképezve Harpokratész győzelmét. A csapat egy sztélét, azaz faragott kőlapot is felfedezett, amely felirata alapján egy Heroidész nevű férfihez tartozott.

Az ásatás vezetője szerint a legkorábbi sírok a 2. dinasztia idejéből maradtak fenn, vagyis körülbelül 4800 évesek, de találtak nyughelyeket és leleteket a Ptolemaidák és a Római Birodalom korából is.

A lelőhely egyik legrégebbi sírjában a régészek egy alabástromtáblát fedeztek fel, amely egy zsugorított testhelyzetben eltemetett elhunyt mellett volt, de egy valamivel későbbi, körülbelül 3300–3500 éves múmia is előkerült. Szakkarában hatalmas nekropoliszok fekszenek a föld alatt, ezért bár évtizedek óta tartanak ásatások a térségben, a kutatók úgy vélik, a környéken még mindig bőven akad feltárnivaló.

Fotó: Egyiptom Turisztikai és Régiségügyi Minisztériuma