Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. Most ismét öt regényt mutatunk be olvasóinknak. Tartsatok velünk, és válasszatok könyvet a hosszú, őszi estékre!
1. Thomas Hardy: Egy tiszta nő
Thomas Hardy angol költő és regényíró 1840. június 2-án született vidéken, egy kis tanyán egyszerű munkáscsaládba. Édesapja építőmester volt, édesanyja szakácsnő és cseléd, akit egy lecsúszott nemes lány hozott a világra egy inastól. Nem csoda, hogy az építészként végzett, később híres íróvá vált férfi regényeiben tűpontossággal ábrázolta a vidéki emberek, a munkások, a földművesek problémáit, a nemesség és a szegénység közti szakadékot. Ebbe a világba repít minket az Egy tiszta nő című regénye is.
Ahogy a könyv fülszövegében írják: Tess, a tiszta lelkű, romlatlan lány egy nagy hírű nemesi család elszegényedett ágának sarja. Becsületes, sugárzik belőle az életöröm, ám ő magasabb körökbe vágyik. A boldogság ígéretét felvillantó igaz szerelmet szolgaként találja meg, csakhogy az idill hamisnak bizonyul: Tess végzetes döntésre, végső leszámolásra szánja el magát? Az angol prózairodalom kiemelkedő alakjának legérettebb műve a különleges szépségű parasztlány krónikája. Babits Mihály így írt a világirodalom örök klasszikusáról: ?Ez a művészet nagyvonalú, sőt monumentális. Világérzés és tragikus életérzés van mögötte.?
A regényt olvasva egyre jobban átérezzük, milyen nehéz helyzetbe, mondhatni csapdába kerülhet egy fiatal, szegény szolgalány. Milyen kevés segítségre számíthat, és milyen könnyen elveszítheti egyetlen értékét: a tisztaságát. Szerelemről, reményekről, jóságról és csalásról mesél a történet. A tragikus események, a fantasztikus karakterábrázolások mellett azonban van még valami, amiről szólni kell: ez pedig a vidéki táj bemutatása. Hardy leírása magával ragadó, egyedi és gyönyörű. Tolla nyomán életre kel a természet, mi is ott vagyunk az angol mezőkön, erdőkben. Felejthetetlen élmény a regény olvasása.
2. Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt
Ha könnyedebb, kevesebb tragédiával terhelt szerelmi történetre vágyunk, nekünk való A zöldellő fa alatt, amely a szerző korai műve. A természetábrázolása már itt is megkapó és eredeti, a karakterek izgalmasak és színesek, de még lehetséges a boldog végkifejlet, még győzedelmeskedhetnek a szereplők hibáik és rossz döntéseik felett.
Ahogy a fülszövegben olvasható: Erdőkkel körülvett elbűvölő falu Mellstock, ahova tanítónőként tér vissza Day gazda lánya, Fancy. A szépséges, de hiú és kacér lánynak ? orgonajátéka hallatán ? rögvest több kérője is akad. Kezéért vetekszik az egyszerű, de becsületes és nyíltszívű fuvaros, Dick, a jól képzett és elegáns lelkész, Arthur, valamint a gazdag birtokos, Mr. Shiner, aki nem mellékesen a lány apjának teljes támogatását is élvezi. Vajon melyikük nyeri el végül Fancy csapongó szívét, melyikükkel lép frigyre és tartja meg a lakodalmat a falu határán lévő ősrégi nagy fa zöldellő lombjai alatt? Thomas Hardy első fennmaradt kisregénye briliáns humorral és finom iróniával fűszerezve fest megkapó képet a vidéki életről, megörökítve egyúttal annak letűnő hagyományos értékeit is, mielőtt végleg elsodorná őket a modernizálódás árja.
3. Kate Chopin: Ébredés
Az 1851-ben világra jött Kate Chopin maga is Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőtt fel. A művelt és jómódú fiatal nő azonban már más életre vágyott, mint elődei. Nadrágot hordott, gardedám nélkül sétálgatott és dohányzott is. Ez akkoriban mindenkit megbotránkoztatott, szépségéért és műveltségéért mégis csodálták és ünnepelték a társasági életben. Hat gyermeket szült és férje halála után átvette a Chopin-ültetvény irányítását is, miközben írni kezdett. Az Ébredés szinte már a századfordulón, 1899-ben jelent meg. A nokert.hu oldalon írnak a könyv fogadtatásáról, kiemelve: a közvélekedés idegenkedve fogadta a művet, és a szerzőt a botrányos téma miatt nem vették fel a St. Louis-i Szépírók Társaságába sem. Chopin annyira a szívére vette a konzervatív, negatív kritikát, hogy nem is írt többet. A művet csak később, a feminista irodalomkritika helyezte a kánonba.
Ahogy a könyv fülszövegében olvashatjuk: Edna Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen már angol klasszikusokat olvas, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozik. Messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátok miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie a kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle tengerpartján tölt, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat, ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik. Nem képes, mint a többi nő, ?valóságos megtiszteltetésnek érezni, hogy önmagát mint önálló személyt teljesen háttérbe szoríthatja?. A drasztikus fordulatban jelentős szerep jut a társadalmi korlátokat áttörő különc zongoraművésznőnek, és egy Róbert Lebrun nevű fiatal férfinak is.
A mű, melyet szokás Flaubert Bovaryné című regényéhez is hasonlítani, kendőzetlenül és mély együttérzéssel szól a női szabadságvágyról. A regény fél évszázaddal megelőzve az egzisztencialista feminizmus alapművét, A második nemet, rávilágít arra, hogy dacára minden társadalmi konvenciónak, mindenekelőtt egyszeri és megismételhetetlen, önmagunk, egyéniségünk kibontakoztatására teljes joggal vágyó emberi lények vagyunk, és csak azután nők vagy férfiak.
4. L. M. Montgomery: A kék kastély
Lucy Maud Montgomery nevét szinte mindannyian ismerjük, hiszen ki ne olvasta volna az Anne Shirley-sorozatot? Művei ihlették a Váratlan utazás című kanadai filmsorozatot is, amely a Prince Edward-szigetre visz el minket. Itt született maga az írónő is, aki Anne Shirley alakját magáról mintázta. A szerző is hamar elveszítette betegségben édesanyját, és őt is idősek nevelték fel egy kis faluban, a csodálatos szigeten. Barátok híján ő is elképzelt világába menekült, és mesebeli lényeket, helyeket teremtett magának ? majd felnőttként már nemcsak magának, hanem nekünk, olvasóknak is.
 |
| Váratlan utazás (1990) Fotó: port.hu |
Későbbi művéhez, az Emily-trilógiához is saját életéből merített, hiszen a főhős, Emily ugyancsak írónő szeretne lenni, és neki is át kell élnie azt, amit a kislány Lucy Maud Montgomerynek: hogy visszautasítják első zsengéit a magazinok. Emily azonban nem adja fel, ahogy Montgomery sem tette. Ezt bizonyítja, hogy ifjúsági művei hihetetlen népszerűségnek örvendenek nemcsak hazájában, de távolabbi országokban, köztük Magyarországon is. Vannak azonban olyan regényei is, amelyek nem a tizenéves főszereplők nehézségeit, álmait, ábrándjait jelenítik meg, hanem a felnőtt nők, asszonyok életéről mesélnek humorosan, ironikusan.
Ilyen A kék kastély is, amelynek főhőse a 29 éves Valancy, aki ?üvegbúra? alatt nevelkedik hatalmaskodó anyja és nagynénje házában. Ő maga ketrecben érzi magát, hiszen sosem teheti azt, amit ő szeretne, sosem mondhatja azt, amit gondol, sosem viselheti azt, amit szépnek lát. Egy lépést sem tehet engedély nélkül. Nem csoda, ha elkerüli a szerelem és a boldogság. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen nő végre bátorságra találjon és vállalja valódi személyiségét? Egy betegség. Egy sorsfordító levél.
Élvezetes követni olvasóként, hogyan lesz szürke háttérfigurából élénk, színes egyéniség, rút kiskacsából gyönyörű hattyú. Az átváltozás regénye A kék kastély. A szerelem regénye A kék kastély. Vajon sikerül a 30 évéhez közeledő fiatal nőnek megteremtenie a ?kék kastélyt?, amelyről addig csak álmodozott? Elég ehhez a bátorság, a talpraesettség, vagy másra is szükség van? Erről mesél a történet, melyet itt is ? mint Lucy Maud Montgomery minden könyvében ? átszőnek a természetleírások. Egy év leforgása alatt látjuk az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári erdőt, és olyan közelségbe kerülünk a természettel, hogy mi is érezzük a fű illatát, selymességét.
5. L. M. Montgomery: Gubanc
Idén jelent meg az írónőtől magyar fordításban a Gubanc, melynek nem is egy, hanem számtalan főszereplője van. L. M. Montgomery többi regényében is megcsillogtatta humorát, sok története épült már anekdoták laza egymásutánjára, ez a könyv azonban még inkább bővelkedik helyzetkomikumokban, humoros történetekben és különös anekdotákban.
Ahogy a fülszövegben olvashatjuk: Az évek során a Dark és a Penhallow család hatvan-hatvan tagja kötött házasságot egymással, amit nem kevés veszekedés és ellenségeskedés kísért. A klán különc természetű matriarchája, Becky néni most örökül hagyja nagy becsben tartott tulajdonát, a legendás családi kancsót, de az új tulajdonos nevét egy évig nem hozza nyilvánosságra.
Látszólag a kancsó sorsa változtatja meg a családtagok életét, valójában azonban mindenki azt eszi meg, amit főzött. Nem véletlen, hogy a gyönyörű Gay Penhallow-t elhagyja jóvágású vőlegénye, hiszen a férfi csélcsap és önző. A mindig kalandra vágyó, a lehetetlen után áhítozó Peter Penhallow egyszer csak beleszeret a tüzes Donna Darkba. Egy vénkisasszony végre megvalósítja álmait, egy árva kisfiú pedig szeretetre talál. Számtalan különös karaktert ismerünk meg, és mindenkinek egy évig követjük az életét. Közben pedig annyi furcsa pletykát hallunk, mintha csak egy teadélutánra ültünk volna be kötögetni az asszonyok közé.
Wéber Anikó
