Újra Magyarországon a Fejedelmek aranya
Erdélyből visszaérkezett Magyarországra a Fejedelmek aranya kiállítás, amely ezüst- és aranypénzek, díszfegyverek és korabeli történetek segítségével nyújt betekintést az erdélyi fejedelemség világába. A tárlatot március 15-étől a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központban láthatjuk.
A kiállítást háromnegyed évvel ezelőtt indítottuk útjára Székelyföldre, először Csíkszeredába, majd Marosvásárhelyre – idézte fel Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Bár a román hatóságok akadályokat gördítettek a visszaszállítás elé, végül a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával ma hajnalban sikerült hazaszállítani a Fejedelmek aranyát, amely immár a Pénzmúzeumban van.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Csíki Székely Múzeum között határokon átívelő közös gondolkodás eredményeként megvalósult Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című utazókiállítás azzal a céllal jött létre, hogy a pénzérméken, azaz azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe, megrajzolja Erdély gazdag és időben is tág szekvenciákat átfogó portréját. A fejedelmi reprezentáció fegyverekkel, viseleti darabokkal, valamint ötvöstárgyakkal egészült ki. A kiállítás témájának jelentős tárgyi anyaga a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét kezelő Pénzmúzeumból származik, ezt egészítették ki a Nemzeti Múzeum kincsei, valamint a csíkszeredai múzeum műtárgyai, a szakmai megvalósításban a projektet támogatta az Iparművészeti Múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum. Eredetileg a válogatás időszaki kiállításnak készült Csíkszeredába, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel utazókiállítássá fejlesztették, hogy további helyszínekre is elvigyék, így a Székely Nemzeti Múzeumba és a Maros Megyei Múzeumba.
Frissítés
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke a Mandineren megjelent írásában emlékeztetett: hosszú évek óta a magyarországi múzeumok a sikeresebb kiállításaikat külhonba is elviszik, és a külhoni magyar múzeumok sikeres kiállításait is áthozzuk az anyaországba, ahogy ez nagyobb kiállítások esetében nemzetközi gyakorlat. A mi utazó kiállításaink további hozzáadott értéke, hogy azok a magyarok is láthatják, akik nem a jelenlegi országhatárok között laknak a szülőföldjükön, és ahonnan akár származik is a bemutatott kultúrkincs. „Konzervatív értelmezésben ezt mind közönségesen történelemnek hívják, ez van, több, mint ezeregyszáz esztendeje közünk van a Kárpát-medence minden szegletéhez, és ezt nem írhatja felül az, hogy bő száz évvel ezelőtt Európa e szegletében nagyhatalmi döntésekkel megváltoztatták az országhatárokat. A magyar kultúra nem ér véget az országhatárnál, ez a megélt valóság, minden ellenkező sejtetés csak politikai pótcselekvés.”
Felidézte: a romániai választások környékén már érzékelni lehetett, hogy a románoknak annyira nem tetszik, hogy mi meg is mutatjuk, mi közünk van Erdélyhez. Mivel az EU-ban a javak, beleértve a kulturális javak szabad áramlása alapelv, ezért sokáig keresgéltek valami olyan okot, amivel bele lehetett kötni a kiállításba. Meg is találták a kerékkötés apropóját egy életszerűtlen jogszabályban, ami olyan páncélozott szállítóautót ír elő a műtárgyak szállításához, amilyen a világon nincs. Ezen ment a húzd meg-ereszd meg hetekig, miközben a kiállítás anyaga professzionálisan elcsomagolva a marosvásárhelyi múzeumban őrzés alatt várta, hogy a román hatóságoknak elég jó legyen a Magyar Nemzeti Bank páncélautója arra a célra, amire még Romániában se nagyon találtak volna alkalmas céljárművet.
Péntek hajnalban „a nemzet aranya” átlépte a határt. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője kérésére március 15-től ismét látható lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban, a bevétel felét pedig székelyföldi múzeumok kapják. „A magyar muzeológia székely kontingensét jól ismerem, babszemekből is tudnak olyan tartalmas kiállításokat összerakni, ami ezerszer hitelesebben megérteti a múltunkat, mint bármilyen hamisított tárgyanyaggal fabulált dákoromán kontinuitás. Petőfit egy kicsit a témára igazítva: „Anyám, a tárgyak nem hazudnak…” – zárta sorait Demeter Szilárd.
A kiállítást március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatja a nagyközönség. A jegyek árának 50%-át a székelyföldi múzeumokra fordítja a tárca.
A tárlatról itt és itt írtunk bővebben.
