Az újságírás száz éve

Egyéb

A BKF-en március 11-én Kepes András egyetemi tanár és dékán moderálásával egész délelőttös konferenciát tartottak a száz éve született Mátrai-Betegh Béla és Ruffy Péter újságírókra emlékezve. Az előadás-sorozatot Szakonyi Károly Kossuth-díjas író nyitotta meg, aki arról mesélt, mi jellemezte a tárca műfaját a rendszerváltás előtti időkben. Elmondta: akkoriban a tárca egy-egy író saját világszemléletét tükrözte, amelynek a legnagyobb nehézsége az volt, hogy maximum 65-70 sor lehetett, így célratörően kellett megfogalmazni. A Rákosi rezsim többek között a tárca műfajának sem kedvezett, Szakonyi Károly író úgy fogalmazott, ebben az időben gyakorlatilag meghalt, és csak a Kádár-korszakban éledt fel újra ez a publicisztikai műfaj, amely a mai napig jelen van a magyar újságírásban.

A Kossuth-díjas író előadását dr. Sipos Péter, Martin József és Murányi Gábor beszéde követte. ?A Magyar Nemzet volt a polgári újságírás skanzenje? ? mondta dr. Sipos Péter egyetemi tanár, aki azt is kiemelte, hogy ennek a korszaknak két jeles képviselője volt: Mátrai-Betegh Béla és Ruffy Péter, akikre volt kollégáik pozitív gondolatokkal, jó szívvel emlékeztek vissza. Kristóf Attila publicista így fogalmazott Ruffy Péterről: ?Nála jobb embert nem ismertem?. Heimann Ildikó, a Magyar Nemzet kulturális rovatának egykori munkatársa is szép emlékeket őriz egykori főnőkéről, Mátrai-Betegh Béláról, akinek 1952-ben a Magyar Nemzetben megjelent Hamlet-kritikája élesen bírálta az akkori rendszert, és írása a sorok közti olvasást helyezte előtérbe.

A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek fő kérdése az volt, hiányzik-e a mai újságírásból az irodalmi kapcsolódás. Erről osztotta meg gondolatait Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, Szále László publicista és Marafkó László szerkesztő. Kovács Zoltán szerint az igényes, színvonalas lapok többsége mára eltűnt, és csak pár olyan újság található a piacon, amelyik még törekszik arra, hogy legyen irodalmi melléklete is. Véleménye szerint a mai újságírás attól válik minőségivé, ha az adott írás egyszerű, lényegre törő és pontos. ?Minden időben lehet irodalmi igénnyel írni? ? zárta le Kovács Zoltán a konferenciát.

Németh Orsolya