1.kép_Kétegyháza-1956_EFM_F.8756.jpg

Útra kelnek a Cigány történetek

A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! Romane historiji címen utazó kiállítást indít. A tárlat első állomása Tiszakarád, ahol április 8. és 15. között az itt élők is megismerhetik Erdős Kamill ciganológus örökségét.

A Néprajzi Múzeum vándorkiállításának középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó”, legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill (1924–1962) etnográfus, nyelvész alig ismert fényképei, kéziratai, magnószalag-felvételei, valamint az ezekből kibomló történetek állnak. A kiállítás főcíme egy bevett cigány köszönési formula azon változata, melyet Erdős a cigány barátaihoz írt leveleiben használt, és akkor, amikor ismeretlen cigány közösségekbe toppant be.

A tárlat számos néprajzi témát érint (esküvő, sirató, hiedelmek, hagyományos mesterségek), nem a néprajzi tárgyakat, hanem az embert, az emberi kapcsolatok sokféleségét állítja középpontba korabeli fotók segítségével. A fényképek és a hozzájuk fűződő történetek révén érzékenyen rajzolódnak ki a cigány–cigány, cigány–nem cigány és a cigány–a cigányság iránt érdeklődő kutató viszonyrendszerei. A tárlat korabeli hangfelvételekkel és filmmel egészül ki, valamint olyan interaktív elemekkel, melyek ugyancsak a kiállítás üzenetének mélyebb befogadását segítik elő.

Erdős Kamillt és a kiállítást ebben a cikkben mutattuk be.

Az utazó kiállítást a Néprajzi Múzeum a Petőfi Kulturális Program keretén belül valósítja meg. Helyszínei: Tiszakarád, Hajdúszovát, Tiszakeszi, Bajót, Kápolnásnyék, Torony, Mosonmagyaróvár, Devecser, Iharosberény, Dombóvár. Az országos programsorozat a Nemzeti Művelődési Intézet Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogram részeként a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg. 

Ez is érdekelheti

Angol kém vagy lengyel cigány gróf volt a magas szőke férfi?

Egyik sem. Erdős Kamillnak hívták, ám azért, hogy elfogadják egy olyan korban, amikor a cigány közösségek gyanakodva nézték a nagy bottal járó, fényképező idegent – pláne egy annyira idegen külsejűt, mint őt –, időnként különös, regényes személyazonosságokat költött magának. Tény, hogy nagy feltűnést keltett szőkeségével, zöld szalagos lókupeckalapjával, ezüstgombos botjával, amelyről a végegyházi telepen azt hitték, ha megnyom rajta egy gombot, kinyílik egy ejtőernyő, ő pedig azzal elrepül a kocsmából.

A hazai cigányságot bemutató kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban

Cigány történetek címmel nyílt kiállítás kedden a budapesti Néprajzi Múzeumban. A tárlat középpontjában a cigány közösségekben álruhában járó legendás kutató, Erdős Kamill (1924–1962) etnográfus alig ismert fényképei, kevésbé kutatott kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történetei állnak.

Erdős Kamill cigánykutató fényképei nyomában

Újra felkeresik azokat a településeket és roma közösségeket a Néprajzi Múzeum kutatói, ahol mintegy hatvan éve Erdős Kamill romológus járt, gyűjtött és fotózott. A több hónapja zajló munka eredményét májusban vándorkiállításon mutatják be.