Valós és mesterséges identitások a Kiscelli Múzeum MI-tárlatán
A mesterségesintelligencia-alapú képalkotó programok az emberi képalkotás végét jelentik, vagy újabb aranykort hoznak? A Valós és mesterséges identitások című kiállítás alkotói ezt a kérdést a portré műfaján keresztül járják körül.
A tárlaton az analóg fotográfiától a mesterséges intelligencia által generált portrékig művek széles skálája látható. A falakon valós és digitálisan létrehozott arcok váltakoznak, elmosva a határt a valódi és a mesterséges világok között. Egykor a fotográfia megjelenése fenyegetett a festészet halálával, ám valójában katalizátorként hozzájárult az avantgárd művészet kibontakozásához.
A technológia és a művészet szimbiózisa a 20. században is meghatározó áttöréseket hozott: már a hatvanas években számítógépek segítségével készültek a computer art úttörőinek algoritmikus kompozíciói; később pedig az internet és a Photoshop megjelenése írta újra nemcsak a művészet, hanem a média ökológiáját is. Napjainkra az online és offline, a „valós” és mesterséges terek végleg összemosódnak, az emberi és gépi intelligencia konvergál.
Az elmúlt évek AI-forradalma és az olyan képgeneráló szoftverek elterjedése, mint a Midjourney, Stable Diffusion vagy a DALL-E vitathatatlanul új eszközöket adnak a művészek – és az átlagember – kezébe. Bár hosszú távú hatásaik még nem láthatók, egy biztos: az AI-generált képek elképesztő sebességgel terjednek és demokratizálják a digitális képalkotáshoz való hozzáférést: a szoftverek terjedését követő másfél évben több AI-kép készült, mint a fotográfia első 150 évében együttvéve.
A nyílt pályázaton kiválasztott magyar alkotók – köztük Bodócs Szelina, Gőbölyös Luca és Tombor Zoltán – különböző technikákkal reflektálnak az identitás ábrázolásának kérdéseire és az AI alkotásban betöltött szerepére. Mit jelent a hitelesség, és hogyan különböztethetjük meg a valóságot a fikciótól? Hogyan épülnek be az előítéletek az AI rendszerekbe, és miként tükrözik vissza a társadalmi sztereotípiákat? Mit jelent a szépség egy olyan korban, amelyben az algoritmusok formálják az esztétikai normákat? Megváltoztatja-e az AI a portré hagyományos szerepét mint az egyéni identitás lenyomatát? A Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás ezekre a kérdésekre keres válaszokat különböző perspektívákból.
Kiállítók:
Bodócs Szelina, Boros Fanny, Buzássy Honóra, Éles Balázs, Fekete Máté, Gábor Enikő, Glavánovits Martin, Gőbölyös Luca, Horváth Krisztina, Illyés Bence, Janik Zoltán, Keleti Éva, Kleb Attila, Kolozsi Bea, Koncz Olivér, Koválcsik Ágnes, Ligeti Bálint, Molnár Zoltán, Móró Zsófia, Oláh Gergely Máté, Szauder Dávid, Tímár Péter, Tombor Zoltán, Torkos Márk Erik, Urbán Ádám, Vanek Virág, Varga Tamás, Vasali Katalin, Walton Eszter
Kurátorok: Molnár Veronika és Somosi Rita
