Valós és mesterséges identitások kiállítás Kiscelli Múzeum.jpg

Valós és mesterséges identitások a Kiscelli Múzeum MI-tárlatán

A mesterségesintelligencia-alapú képalkotó programok az emberi képalkotás végét jelentik, vagy újabb aranykort hoznak? A Valós és mesterséges identitások című kiállítás alkotói ezt a kérdést a portré műfaján keresztül járják körül.

tárlaton az analóg fotográfiától a mesterséges intelligencia által generált portrékig művek széles skálája látható. A falakon valós és digitálisan létrehozott arcok váltakoznak, elmosva a határt a valódi és a mesterséges világok között. Egykor a fotográfia megjelenése fenyegetett a festészet halálával, ám valójában katalizátorként hozzájárult az avantgárd művészet kibontakozásához.

A technológia és a művészet szimbiózisa a 20. században is meghatározó áttöréseket hozott: már a hatvanas években számítógépek segítségével készültek a computer art úttörőinek algoritmikus kompozíciói; később pedig az internet és a Photoshop megjelenése írta újra nemcsak a művészet, hanem a média ökológiáját is. Napjainkra az online és offline, a „valós” és mesterséges terek végleg összemosódnak, az emberi és gépi intelligencia konvergál.

Az elmúlt évek AI-forradalma és az olyan képgeneráló szoftverek elterjedése, mint a Midjourney, Stable Diffusion vagy a DALL-E vitathatatlanul új eszközöket adnak a művészek – és az átlagember – kezébe. Bár hosszú távú hatásaik még nem láthatók, egy biztos: az AI-generált képek elképesztő sebességgel terjednek és demokratizálják a digitális képalkotáshoz való hozzáférést: a szoftverek terjedését követő másfél évben több AI-kép készült, mint a fotográfia első 150 évében együttvéve.

A nyílt pályázaton kiválasztott magyar alkotók – köztük Bodócs Szelina, Gőbölyös Luca és Tombor Zoltán – különböző technikákkal reflektálnak az identitás ábrázolásának kérdéseire és az AI alkotásban betöltött szerepére. Mit jelent a hitelesség, és hogyan különböztethetjük meg a valóságot a fikciótól? Hogyan épülnek be az előítéletek az AI rendszerekbe, és miként tükrözik vissza a társadalmi sztereotípiákat? Mit jelent a szépség egy olyan korban, amelyben az algoritmusok formálják az esztétikai normákat? Megváltoztatja-e az AI a portré hagyományos szerepét mint az egyéni identitás lenyomatát? A Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás ezekre a kérdésekre keres válaszokat különböző perspektívákból.

Kiállítók:
Bodócs Szelina, Boros Fanny, Buzássy Honóra, Éles Balázs, Fekete Máté, Gábor Enikő, Glavánovits Martin, Gőbölyös Luca, Horváth Krisztina, Illyés Bence, Janik Zoltán, Keleti Éva, Kleb Attila, Kolozsi Bea, Koncz Olivér, Koválcsik Ágnes, Ligeti Bálint, Molnár Zoltán, Móró Zsófia, Oláh Gergely Máté, Szauder Dávid, Tímár Péter, Tombor Zoltán, Torkos Márk Erik, Urbán Ádám, Vanek Virág, Varga Tamás, Vasali Katalin, Walton Eszter
Kurátorok: Molnár Veronika és Somosi Rita

A kiállítás megtekinthető június 23-ig, hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig.

 

Ez is érdekelheti

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.

A túlélés lehetőségeit keresi a magyar zeneipari konferencia

Mi kell a magyar zeneipar túléléséhez és a továbblépéshez? – erre a kérdésre keresi a választ a XIV. Music Hungary Konferencia & Showcase, amelyet 2026. november 16-án rendeznek meg Budapesten, a Magyar Zene Házában.

Vérfarkasok, techmogulok és Robert Capa: huszonöt film, amit epedve várunk

Ha egy kicsit csípősebb lesz odakint az idő, az csak egy dolgot jelenthet: beköszöntött az év legizgalmasabb időszaka – mozis szempontból legalábbis biztosan. Az idei szezon pedig különösen erősnek ígérkezik.

Képes Gábor: Sokáig egészen biztos voltam abban, hogy a számítógép a műveltségterjesztés eszköze

Könyvtárak, archívumok, teljes életművek elérhetők egyetlen kattintással – mégsem lettünk műveltebbek, egyre nehezebb elmélyülni bármiben. Hol szakad meg a lánc a hozzáférés és a valódi tudás között? Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár kutatástámogató és statisztikatörténeti főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgettünk.