Valós és mesterséges identitások kiállítás Kiscelli Múzeum.jpg

Valós és mesterséges identitások a Kiscelli Múzeum MI-tárlatán

A mesterségesintelligencia-alapú képalkotó programok az emberi képalkotás végét jelentik, vagy újabb aranykort hoznak? A Valós és mesterséges identitások című kiállítás alkotói ezt a kérdést a portré műfaján keresztül járják körül.

tárlaton az analóg fotográfiától a mesterséges intelligencia által generált portrékig művek széles skálája látható. A falakon valós és digitálisan létrehozott arcok váltakoznak, elmosva a határt a valódi és a mesterséges világok között. Egykor a fotográfia megjelenése fenyegetett a festészet halálával, ám valójában katalizátorként hozzájárult az avantgárd művészet kibontakozásához.

A technológia és a művészet szimbiózisa a 20. században is meghatározó áttöréseket hozott: már a hatvanas években számítógépek segítségével készültek a computer art úttörőinek algoritmikus kompozíciói; később pedig az internet és a Photoshop megjelenése írta újra nemcsak a művészet, hanem a média ökológiáját is. Napjainkra az online és offline, a „valós” és mesterséges terek végleg összemosódnak, az emberi és gépi intelligencia konvergál.

Az elmúlt évek AI-forradalma és az olyan képgeneráló szoftverek elterjedése, mint a Midjourney, Stable Diffusion vagy a DALL-E vitathatatlanul új eszközöket adnak a művészek – és az átlagember – kezébe. Bár hosszú távú hatásaik még nem láthatók, egy biztos: az AI-generált képek elképesztő sebességgel terjednek és demokratizálják a digitális képalkotáshoz való hozzáférést: a szoftverek terjedését követő másfél évben több AI-kép készült, mint a fotográfia első 150 évében együttvéve.

A nyílt pályázaton kiválasztott magyar alkotók – köztük Bodócs Szelina, Gőbölyös Luca és Tombor Zoltán – különböző technikákkal reflektálnak az identitás ábrázolásának kérdéseire és az AI alkotásban betöltött szerepére. Mit jelent a hitelesség, és hogyan különböztethetjük meg a valóságot a fikciótól? Hogyan épülnek be az előítéletek az AI rendszerekbe, és miként tükrözik vissza a társadalmi sztereotípiákat? Mit jelent a szépség egy olyan korban, amelyben az algoritmusok formálják az esztétikai normákat? Megváltoztatja-e az AI a portré hagyományos szerepét mint az egyéni identitás lenyomatát? A Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás ezekre a kérdésekre keres válaszokat különböző perspektívákból.

Kiállítók:
Bodócs Szelina, Boros Fanny, Buzássy Honóra, Éles Balázs, Fekete Máté, Gábor Enikő, Glavánovits Martin, Gőbölyös Luca, Horváth Krisztina, Illyés Bence, Janik Zoltán, Keleti Éva, Kleb Attila, Kolozsi Bea, Koncz Olivér, Koválcsik Ágnes, Ligeti Bálint, Molnár Zoltán, Móró Zsófia, Oláh Gergely Máté, Szauder Dávid, Tímár Péter, Tombor Zoltán, Torkos Márk Erik, Urbán Ádám, Vanek Virág, Varga Tamás, Vasali Katalin, Walton Eszter
Kurátorok: Molnár Veronika és Somosi Rita

A kiállítás megtekinthető június 23-ig, hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig.

 

Ez is érdekelheti

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

Hamlet, Nosferatu, progresszív fotók és irodalmi hagyatékok – Programajánló

Hamlet-talkshow a Pesti Színházban, Zsolnay-nap a Néprajzi Múzeumban, Nosferatu a Győri Balettel, irodalmi hagyatékok a PIM-ben, Barbár Családi Nap a Nemzeti Múzeumban, Vad Fruttik a Budapest Parkban, progresszív fotók Budapestről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról.