Valós és mesterséges identitások kiállítás Kiscelli Múzeum.jpg

Valós és mesterséges identitások a Kiscelli Múzeum MI-tárlatán

A mesterségesintelligencia-alapú képalkotó programok az emberi képalkotás végét jelentik, vagy újabb aranykort hoznak? A Valós és mesterséges identitások című kiállítás alkotói ezt a kérdést a portré műfaján keresztül járják körül.

tárlaton az analóg fotográfiától a mesterséges intelligencia által generált portrékig művek széles skálája látható. A falakon valós és digitálisan létrehozott arcok váltakoznak, elmosva a határt a valódi és a mesterséges világok között. Egykor a fotográfia megjelenése fenyegetett a festészet halálával, ám valójában katalizátorként hozzájárult az avantgárd művészet kibontakozásához.

A technológia és a művészet szimbiózisa a 20. században is meghatározó áttöréseket hozott: már a hatvanas években számítógépek segítségével készültek a computer art úttörőinek algoritmikus kompozíciói; később pedig az internet és a Photoshop megjelenése írta újra nemcsak a művészet, hanem a média ökológiáját is. Napjainkra az online és offline, a „valós” és mesterséges terek végleg összemosódnak, az emberi és gépi intelligencia konvergál.

Az elmúlt évek AI-forradalma és az olyan képgeneráló szoftverek elterjedése, mint a Midjourney, Stable Diffusion vagy a DALL-E vitathatatlanul új eszközöket adnak a művészek – és az átlagember – kezébe. Bár hosszú távú hatásaik még nem láthatók, egy biztos: az AI-generált képek elképesztő sebességgel terjednek és demokratizálják a digitális képalkotáshoz való hozzáférést: a szoftverek terjedését követő másfél évben több AI-kép készült, mint a fotográfia első 150 évében együttvéve.

A nyílt pályázaton kiválasztott magyar alkotók – köztük Bodócs Szelina, Gőbölyös Luca és Tombor Zoltán – különböző technikákkal reflektálnak az identitás ábrázolásának kérdéseire és az AI alkotásban betöltött szerepére. Mit jelent a hitelesség, és hogyan különböztethetjük meg a valóságot a fikciótól? Hogyan épülnek be az előítéletek az AI rendszerekbe, és miként tükrözik vissza a társadalmi sztereotípiákat? Mit jelent a szépség egy olyan korban, amelyben az algoritmusok formálják az esztétikai normákat? Megváltoztatja-e az AI a portré hagyományos szerepét mint az egyéni identitás lenyomatát? A Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás ezekre a kérdésekre keres válaszokat különböző perspektívákból.

Kiállítók:
Bodócs Szelina, Boros Fanny, Buzássy Honóra, Éles Balázs, Fekete Máté, Gábor Enikő, Glavánovits Martin, Gőbölyös Luca, Horváth Krisztina, Illyés Bence, Janik Zoltán, Keleti Éva, Kleb Attila, Kolozsi Bea, Koncz Olivér, Koválcsik Ágnes, Ligeti Bálint, Molnár Zoltán, Móró Zsófia, Oláh Gergely Máté, Szauder Dávid, Tímár Péter, Tombor Zoltán, Torkos Márk Erik, Urbán Ádám, Vanek Virág, Varga Tamás, Vasali Katalin, Walton Eszter
Kurátorok: Molnár Veronika és Somosi Rita

A kiállítás megtekinthető június 23-ig, hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig.

 

Ez is érdekelheti

Gyllenhaal szerint kevés a női rendező, Clooney a mesterséges intelligenciától félti a filmipart

Maggie Gyllenhaal a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnökeként beszélt a nők helyzetéről a filmiparban, George Clooney az idei fesztivál egyik életműdíjasaként pedig a mesterséges intelligenciáról értekezett a filmszemle nyitónapján.

Hírmozaik – augusztus 25.

Lemondta koncertjét a SZIN nyitónapjának sztárvendége, Müller Péter Sziámi éjszaka vendégeskedik az állatkertben, minden eddiginél szigorúbb intézkedést vezetett be Ausztrália az AI-generált dalok slágerlistákon való szereplésével kapcsolatban – hírösszefoglalónk.

Renderelt művészet – Kálmán Mátyás

Kálmán Mátyást nem lehet bepréselni egyetlen szakmai skatulyába: dokumentumfilmes, média- és fényművész, AI-alapú vizuális produkciók létrehozója. Az Inota Fesztivál alapítása vagy a Budapest 150. születésnapjára készült Fénysugárút is a nevéhez kötődik, de ő a Fénydóm egyik fő szervezője, miközben az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat vizuális koncepciójának kialakításában is részt vett.

Egy igényes nyelvet használó műfordítónak szinten aluli a mesterséges intelligencia

A műfordító és a szinkronszínész munkájának láthatatlan alkotói folyamatait járja körül az Irodalmi Szigliget összművészeti fesztivál Magyar hangja című programja augusztus 22-én a Szigligeti Alkotóházban. Lanczkor Gábor író, költő, műfordítóval, az 1749 Online Világirodalmi Magazin főszerkesztőjével beszélgettünk, aki a fesztiválon Für Anikó színművésszel és szinkronszínésszel együtt Molnár Viola Anna újságíró, szerkesztő, műsorvezető vendége lesz majd a színpadon.