Mi a közös a nyilvános illemhelyekben, a Lyme-kórban és a sünökben?

Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services), azaz a biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó, 2012-ben létrehozott kormányközi tudománypolitikai platform szakmai jelentése arra is rávilágít, hogy ezek a válságok kölcsönösen erősítik egymást, így hatástalan vagy kontraproduktív, ha azokat külön-külön kezelik.

A Nexus-jelentés megállapítja, hogy a biológiai diverzitás a globálistól a lokálisig minden szinten és minden régióban csökken.

A Nexus-jelentés One Health (azaz Egy Egészség, ami azt jelenti, hogy az emberek, állatok és ökoszisztémák egészsége összefügg) és betegségek ökológiájával kapcsolatos területén Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (HUN-REN ÖK ETI) kutatója is dolgozott, más szakterületekről két további magyar szakértő, Benedek Zsófia (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) és Tormáné dr. Kovács Eszter (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) is részt vett a komplex kutatói munkában. A One Health szemlélet képviselőjeként a HUN-REN ÖK ökológusa a jelentés kapcsán elmondta, „számos fertőző és nem fertőző betegség következményei súlyosbodnak a biológiai sokféleség csökkenésével, az egészségtelen táplálkozással, a tiszta víz hiányával, a szennyezéssel és az éghajlatváltozással”. Saját kutatásaiban is azt vizsgálja, hogy a kullancsok és kórokozók könnyebben terjedhetnek a klímaváltozás és az urbanizáció hatására.

Itt az ökológus megjegyezte, az amúgy klímavédelmező parkosítással több, kullancsot terjesztő sün élhet a városi zöld területeken, és a több sün több fertőző kullancsot is jelenthet. Ugyanakkor hiába tartózkodunk, futunk vagy kerékpározunk a parkokban is az aszfaltozott részeken, ha a bokrokat vécéknek használjuk, könnyen összeszedhetjük az akár fertőzéseket is terjesztő vérszívókat. „Így az a következtetés vonható le, ha több nyilvános illemhely lenne a parkokban, kevesebb fertőző kullanccsal találkozhatnánk” – hangsúlyozta Földvári Gábor, aki szerint a parkok és kertek gondozottabb és ritka aljnövényzetei kevesebb kullancsnak adhatnak búvóhelyet a nagyvárosokban.

A kutató érdekességként hozzátette, ha a Margit-sziget fajösszetételét összehasonlítjuk egy Pilisben lévő lombhullató erdőével, előbbiben sokkal nagyobb sűrűségben fordulnak elő azok a gerinces állatok, például a sünök, rágcsálók és bizonyos énekesmadarak, amelyek kiválóan alkalmasak egyrészt a kullancsok, másrészt a kullancsok által terjesztett kórokozók fenntartásához.

A Nexus-jelentésben 52 különálló tanulmány készült. Az előttünk álló, 2050-ig és 2100-ig terjedő időszakokkal 186 forgatókönyv foglalkozik. Bár Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője a múltbeli és jelenlegi trendeket vizsgáló fejezet egyik vezető szerzője volt, a jövőbeli forgatókönyvekről annyit elmondott,

„Ha semmin sem változtatunk a klímával, a vízzel vagy az egészségügyi megelőzéseinkkel kapcsolatban, akkor az a válság exponenciális fokozódásához vezet” – mondta a kutató.

Hozzátette, ezeknél a fenntarthatósági kérdéseknél nem arról van szó, hogy megszűnne az emberi faj, hanem például a technológiai civilizáció kerülhet komoly veszélybe. „Ha több válság összefonódik, például több nagy járvány üti fel a fejét, és egyszerre lesz nagyobb az extrém időjárási jelenségek hatása – de idevehetjük a háborúk számának növekedését is –, akkor nagyon gyorsan meg tudnak szűnni azok a találmányok és civilizációs eszközök, amelyeket például most mi is használunk, hogy a világ két különböző pontjáról online is kényelmesen beszélgethetünk” – emelte ki az ökológus.

A rengeteg területtel komplexen foglalkozó jelentés legfőbb célja az volt, hogy rámutasson,

Ugyanis ha az egyik válság hatását nem vesszük figyelembe egy másik válságnál, akkor nem fogjuk tudni kezelni ezeket a problémákat. Emiatt integráltabb, méltányosabb és összehangoltabb megközelítésekre van szükség.