Varkonyi_Zoltan

Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész 1912. május 13-án született Budapesten, zsidó szülők gyermekeként. Már gyermekkorában kitűnt társai közül színészi tehetségével, ezért színiiskolába jelentkezett, amelynek elvégzése után több filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepet. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült.

 

Az 1949-es évtől a Színművészeti Akadémián tanított, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte a tanításban, illetve abban is, hogy a fiatalokat elindíthatta a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt: 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét. Mindezek mellett színházigazgatóként is emlékezhetünk rá, hiszen 1962-től ő vezette a Vígszínházat, neve pedig 1979-es halála óta is szerves része az intézmény életének: özvegye 1984-ben megalapította a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente.

Egy_magyar_nabob
Egy magyar nábob

 

?Életművem nincs, csak életem van? ? vallotta Várkonyi Zoltán, mi azonban olyan, általa rendezett filmeket ajánlunk nektek, melyek bizonyítják: bizony olyan életműve volt, amilyen csak keveseknek!

 

Simon Menyhért születése

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessen.

Simon_Menyhert_szuletese
Simon Menyhért születése

 

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János ? a magyar nábob ?, unokaöccse, a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, és ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy politikusa, Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, és nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy feleségül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán ? így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy, Fanny azonban szülés után meghal.

Egy_magyar_nabob2
Egy magyar nábob

 

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező olvasmány az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek ? Sinkovits Imre, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva ? főszereplésével.

Az időpont az 1500-as évek, a helyszín Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Gergely megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.

Az Egri csillagok kapcsán Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész, a film egyik szereplője nevét is ki kell emelnünk, aki 1944-ben szintén e napon, május 13-án született.

Egri_csillagok
Egri csillagok

 

Fekete gyémántok

Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle a nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, és nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Őket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos ? Berend Ivánt tönkretevő ? nagyszabású tervének segítői legyenek.

Fekete_gyemantok
Fekete gyémántok

Kultúra.hu/wikipedia.hu/port.hu

Fotó: port.hu