Várkonyi Zoltán
Ridley Scott állva tapsolva ünnepelte Piroch Gábort
Piroch Gáborral beszélgetni olyan élmény, mint egy pompás útvesztőben bolyongani. Több mint negyven éve kaszkadőr, és Arnold Schwarzenegger barátja nyilvánosan gratulált életműdíjához.
Elhunyt Bertalan Tivadar festő, grafikus, látványtervező, író
Életének 95. évében elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, akinek nevét a nagyközönség többek között A Tenkes kapitánya és a Tüskevár című sorozat látványtervezőjeként ismerhette meg.
Darvas Iván a közéleti szerepektől sem riadt vissza
Száz éve, 1925. június 14-én született Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit – számos emlékezetes színpadi alakítása mellett – többek között a Szerelem, a Liliomfi, a Hideg napok, A tizedes meg a többiek és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben láthattunk.
Május 13-án történt
„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül” – így vélekedett a színművészetről az 1912-ben ezen a napon született Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, Várkonyi Zoltán, akinek nevéhez többek között az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és a Fekete gyémántok című filmek fűződnek.
Szabó Sándor nemcsak a filmekben kedvelte a kalandokat
Száztíz éve, 1915. április 25-én született Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, akit a színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Forró mezők, a Különös házasság, a Rákóczi hadnagya, a Fekete gyémántok, a Herkulesfürdői emlék, a 80 huszár és A gólyák mindig visszatérnek.
Április 10-én történt
2002-ben ezen a napon halt meg Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, aki kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik sorozata után, 1968 szilveszterén, egy táncdalfesztivál-paródia tette közismertté. A hetvenes évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amelyben ne várta volna az ország az új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg bakeliten a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére.
Kálmán György fő- és mellékállása is a színház volt
Száz éve, 1925. március 6-án született Kálmán György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki azt vallotta: „Ez a pálya alkalmas arra, hogy valaki legendává váljék, a végelszámolásnál azonban semmi más nem számít, csak a színpad.”
Mi köze van Dargay Attilának Jókaihoz?
Melyik Jókai-regényből készült a legtöbb film? Mit gondolt nagy írónk a moziról, amikor először találkozott vele? Cikkünkből kiderül.
Operaénekes és olimpikon is lehetett volna a mindig elegáns Bitskey Tibor
Tíz éve, 2015. február 2-án hunyt el Bitskey Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a nemzet színésze, akit számos színházi szerepe mellett többek között A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és az Egri csillagok című filmekben láthattunk.
A sakk veszélyes üzem
Boronyák Rita szubjektív válogatásában olyan magyar filmeket ajánl, amelyek valamilyen formában foglalkoznak a királyok játékával, a sakkal.
Elhunyt Szatmári Liza színésznő
A Vígszínház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy 2024. július 20-án, életének 97. évében elhunyt Szatmári Liza színésznő, aki 1951 óta, azaz 73 éve volt tagja a Vígszínháznak – adta hírül az intézmény.
Száz év után felbukkantak az Egri csillagok elveszett filmváltozatának eredeti darabjai
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének első filmes feldolgozását 1923-ban forgatták és még abban az évben Egerben mutatták be. A nagyszabású, csatajelenetekben – és a forgatás alatti botrányokban is – bővelkedő némafilmet a később világhírűvé vált Fejős Pál rendezte, aki feleségére, a kor ünnepelt színésznőjére, Jankovszky Marára osztotta a női főszerepet. Az eltűnt alkotás néhány darabkája véletlenül került elő a művésznő hagyatékából.
Május 13-án történt
„Művészi tevékenységének kiemelkedő eseménye: Latinovits Zoltánt fölfedezte, kirúgta, újra fölfedezte, újra kirúgta, a heves lábmozgástól isiászt kapott, melyet felesége, Szemere Vera (l. ott) forró fazékfedővel sikeresen tud elmulasztani.” Így örökíti meg egyik egypercesében Örkény István az ezen a napon született Várkonyi Zoltánt, a magyar regények filmadaptációinak nagymesterét, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és megannyi klasszikus rendezőjét.
Színháztörténet anekdoták és legendák ellenében
Jákfalvi Magdolna színháztörténész új könyve, A valóság szenvedélye az államosítás utáni évekkel foglalkozik, de mint a könyvbemutatót vezető Szabó-Székely Ármin, a helyszín, a Katona József Színház dramaturgja a szerzőt idézve fogalmazott: felfedezhető összefüggés a jelen színházi viszonyaival.
Mindig egyensúlyt keresve – Páskándi Géza portréja
A börtön meg a száműzetés megkeményítette, de nem törte meg, inkább türelmessé tette ítéleteiben, világlátásban, s nem ölte ki belőle az élet szeretetét. A megpróbáltatások az igazság keresésére és megvallására késztették egész későbbi munkáiban, prózájában, esszéiben, drámáiban.
A képzeletbeli analitikus díványomra kiterítem a szövegemet – Interjú a 70 éves Hegedűs D. Gézával
„Nekem adod a szendvicsed felét?” Hegedűs D. Gézától ez volt az első mondat, amit életemben hallottam. Tízéves lehettem és a szegedi szabadtérin ámulattal néztem az egyik produkció próbáját, amelyben ő alakította a főszerepet.